Magyarnak lenni: nem a szó,
a név, az ősök, az élet...
magyarrá csak a szív tesz és a lélek!"
"-Mi hát a boldogság,jóságos Úristen?
-Fiam,mindenkinek az,amije nincsen."
/Gárdonyi Géza:Mi a Boldogság?/
"Köszönöm Istenem szép magyar hazámat,
Erdőt, mezőt, hegyet, napsugaras tájat.
Ahol megszülettem, ahol gyermek lettem,
Ahol csillagok ragyognak felettem.
Amen"
A képre kattintva olvasható
könyvem: PDF
Rádiók 
|
|
|
|
1956. október 23.
"Ötvenhat izzó ősze volt,
Magyarország remény és pokol.
Gyűlt a tömeg és a harag nőtt,
Egy hazug világ szilánkokra tört,
Megmozdult a föld."
PPS katt a képre!
"Az iskolában az a hír járja hogy a városban tüntetés van. Én, a harmadik osztáyos gyerek, nem igen értem hogy ez vajjon mit jelenthet. Haza érve, látom hogy a ház lakói a rádiók körül csoportosulnak, és próbáljak összehangolni a zavaros híreket. Még a Szabad Európát és egyéb tilos rádio álomásokat is hallgatját!"
NAGY ISTVÁN
Indul a pesti tüntetés
A Petőfi-szobor felől
Kossuth utcáján özönöl
Három szín oltalma alatt
Az ifjú, magyar áradat.
Szívekből kinyilatkozó
Egység ez itt, mindenható,
Felülről nem hazudható,
Nem oldható, nem rontható,
Októberi tavaszt hozó.
A Kossuth-nóta dallama
Szilajul-szebb, mint valaha.
Nyomul a háromszínü sor,
Egy ember-fürtös balkonon
Zászló merészkedik elő,
Könnyet ejt a járókelő.
Feltámadási körmenet
Vonul: hívő magyar sereg
Millió résből fényre jő
Egész országnyi tüntető.
Óh, forradalmi honfiság,
Ősz harmatán kinyílt virág,
Te félelem és csalatás
Alól kivillanó parázs,
Te csipkerózsa-álmu nő,
Ily virradásra serkenő,
Te földalatti szenvedély,
Így bujtogass:„Magyar, ne félj!”
Hírrel híreszteld szerteszét
A szabadság jövetelét!
ÉL A LÉLEK
Ha lenne szó én összeraknám
ha lenne szín kioldanám
ha lenne út a láva partján
végigfutnám s a holt tanyán
sírnám tovább a jajt s a vérnek
folytatnám alvadt mondatát
de nincsen szín és nincsen ének
mikor a halottak beszélnek
és égnek mind az éjszakák
csupán a tettben él a lélek
ha nem tagadta meg magát
~Kannás Alajos~
PPS katt a képre!
A szobor, Csiszár Gyula alkotása..
Tamási Lajos:
Halottak Napja
Menj el a térre
ahol fekszenek,
mondták - csak menj oda
ha nem hiszed.
Elindultunk
és néztük, hogy dörög
egy helikopter
a város fölött.
Kocsikon fegyver,
tankok, katonák
vonultak
a Szabadság hídon át.
A rádióban
dobolt a gyászzene,
szél fújt, a város
vad lélegzete.
Esőben csillogtak
a háztetők
amikor megálltunk
a tér előtt.
Sötétedett már,
nem láttuk a vért,
csak a gyertyák
lobogtak a holtakért.
S nem tudtuk, hogy
ki ölt és ki a holt?
Hullt az eső,
halottak napja volt.
Menekülők útja
Az út, pontosan a kertünk alatt húzódik. S amelyen, annyi ember hagyta el a hazát.
A menekülők által használt útvonal, mintegy 9 km hosszú, a
Hansági-főcsatornán átívelő 7 méter hosszú és 2 méter széles fából készült Andaui hídhoz vezet.
A „menekülők útja“, amelyen először 1947-48-ban az elűzött németek, majd 1956-ban a forradalom után 200.000 magyar
menekült Ausztriába.
A hidat a szovjetek kétszer is felrobbantották, így mai már csak emlék.
A menekülőkre emlékeztet a szobor is.
A menekülő családot ábrázolja: az asszony, kezében gyermekével,
a falu felé fordul, a férfi pedig, a határ felé néz.
Mindannyiukat összekapcsolják, és idekötik a földből feltörő gyökerek.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
