1971 március 23-án születtem. A Hanság szívében, egy  kis faluban élek a családommal.

A hivatásom szerint, óvónő volnék. A szakközépiskola

után, a hittudományi főiskolán hitoktatói végzettséget is szereztem. Sajnos, a tudásomat nem hasznosíthattam, mert a kisfiam születését követően egy súlyos, számomra ismeretlen betegség támadta meg a szervezetemet. Rövidesen kiderült, hogy az orvostudomány mai állása szerint, nem gyógyítható.

Ennek ma már 20 éve. Tehát, rokkantnyugdíjas lettem.

A mozgáskorlátozottságom miatt, szinte mindenben

segítségre szorulok.

Sokat olvasok, nagyon szeretem a verseket, magam is írogatok.

A mottóm:

„… Ha van helyetek a hívésre, hát higgyetek.

Akárhol bolyongtok a világon, készítsétek el azt a

ladikot, amellyel még által lehet evezni a Dunán.

Krisztust is szánjátok bele a ladikba és bízzatok

őbenne, mert le fogja csendesíteni a vihart.”

(Nehéz Ferenc)