Szabó Lőrinc születésének 110. évfordulójára

Szabó Lőrinc: Párbeszéd

Félek, Atyám - úgy zúgnak a harangok!
Fiatal tükrömet rontja
az árny is, a fény is!...
Ne félj, fiam - téged hívnak a harangok,
Te vagy a tükör,
te vagy az árny is, fény is.

Félek, Atyám - megtörtem a harcban,
a hitben,
És éhes sárkányok elé ejtem a kardot!...
Ne félj, fiam - megtartalak a harcban,
a hitben,
S karommal égig emelem azt a kardot.

Mit ér az ember, mit a vágy meg az önvád,
Mit ér törékeny szavam az őrült viharban?
Ne félj, fiam - az a kín, az a vágy,
az az önvád
Téged tisztít örök-kék égbolttá a viharban!

 

Kosztolányi Dezső: Egyedül

Magam vagyok, rám hull a végtelenség,
a fák, a lombok ezre eltemet.
Olykor fölém cikáznak még a fecskék,
nem láthat itten senki engemet.

A táj az ismeretlen mélybe kékül,
nincs semmi nesz a lombokon, a fán,
s tűz-csókokat kapok a tiszta égtül
Én, a merész és álmodó parány.

Egyszerre az ősfélelem legyűr,
a lég üres, kihalt a szó, a hang,    
s én sáppadottan fekszem itt alant.

A föld szorít, s fölém végetlenül
tágul ki, mint egy kék üvegharang,
a végtelenbe nyúló kékes űr.

Bódás János: 

Virágvasárnap

Csak hulljatok virágok, pálmaágak
Csapongjon a piros szárnyú öröm
S higgyétek, hogy Dávid utódja jön
Szabadságszerző győzelmes királynak.
Ő... látja már, hogy messze mint a felleg,
Fekete átok varjúraja vár
És szárnyra kap, s hogy nemsokára már
Káromkodnak, akik most énekelnek

Ő... tudja már, hogy egyedül lesz s hitvány,
Ijedt szívvel fut szét sok tanítvány,
Nem marad bennük se remény, se hit...

S egy szürke fa a borzongó erdőbe,
mintha tudná, hogy kereszt lesz belőle,
meg-megrázza zörgő leveleit...

 

 

Színházi világnap

 

Weöres Sándor: Arcjáték-próba
(részlet)

Színházba járni - vajjon korszerű még,

A film és televízió korában?

Vagy csak a múlthoz kapcsolódó hűség?

Arcjáték-próba egy tükrös szobában?

 

Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél!
  Lk 1,26-38

Gyümölcsoltó Boldogasszony (Urunk születésének hírüladása)

Hogyha Jézus élete József és Mária szerelmének gyümölcse lett volna, csupán emberi élet lenne. Kétségtelen, ezt az emberi gyümölcsöt Isten adoptálhatta volna, de ebben az esetben is csak egy Isten fiává lett embert ünnepelhetnénk. Márpedig a titok, amit a Szentírás és a hit megvall éppen az, hogy Isten saját egyszülött Fia lett emberré a megtestesülés által. Jézus az örök Atya ingyenes ajándéka, benne Isten az egyszülött Fiát adta nekünk. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe Szűz Mária válasza az isteni megszólításra.

 

 

Gyurkovics Tibor: Jézus

Jézus szalmaszál
amibe kapaszkodunk
Jézus szakadék
amibe lezuhanunk
Jézus kötél
amit elengedünk
Jézus remény
amivel emelkedünk
Jézus hangszer
amivel megszólalunk
Jézus zene
amit elhallgatunk
Jézus tenyér
amivel adakozunk
Jézus kenyér
amit elfogadunk
Jézus penge
ami megsebesít
Jézus gyenge
aki megerősít
Jézus hatalom
a végeken
Jézusnak odaadom
az életem.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Kikelet

Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve ,,napéjegyenlőség".

 MÁRCIUS 21. – A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA

Petőfi Sándor: A költészet

A költészet nem társalgó-terem,
Hová fecsegni jár a cifra nép,
A társaság szemenszedett paréja;
Több a költészet! olyan épület,
Mely nyitva van boldog-boldogtalannak,
Mindenkinek, ki imádkozni vágy,
Szóval: szentegyház, ahová belépni
Bocskorban sőt mezítláb is szabad.

Tóth Juli: Tőzike

Hírt hozott az őzike:
Nyílik már a tőzike!

Avarbölcső téltől óvta,
napsugara csalogatta,
s kibújt egy szép reggelen.
Körülötte sarjad a fű,
madár dalol ághegyen.

Apró, fehér harangocskák,
lehajtva kis fejüket,
Mosolyogva hirdetik, hogy
itt van, itt a kikelet!

 
Lébényi hóvirágos erdő

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.

Kosztolányi Dezső
Magyar vagyok, minthogy magyarul írok...

Magyar vagyok, minthogy magyarul írok,
magyarul mondom ámuldozva: tej,
s magyarul mondom a halálos Áment.
Ha ingadozva hátradől e fej,
s az elomló test végső reszketéssel
a levegőbe rázza vézna öklét,
s egy mozdulattal és egy bús igével
egy lesz vele a rejtélyes öröklét.

 

 
Tóth Juli: Március 15.

Háromszínű zászlót lenget
pajkos márciusi szél.
Itt a tavasz, a nap ragyog,
messze szaladt már a tél.

Szabadságunk ünnepére
nyíló tavasz virága:
Piros, fehér, zöld kokárdám
mosolyog a világra.

Háromszínű magyar zászlót
én is büszkén lengetem.
Édes hazám, Magyarország!
Mindig drága vagy nekem!

 

A képet az interneten találtam. Egy ausztráliai magyar család blogján. Ezzel kívántak mindenkinek szép ünnepet, kellemes március tizenötödikét, ott, a távoli otthonban. A képet elhoztam ide, lementettem, talán szép üzenetként szól hozzánk is, ma is, itt, a talán még távolabbi itthonban.
(Magyar-Hon-Lap)

 Hogy a világot megszeressük, Isten szemével kell azt néznünk.

Albert Schweitzer

 

 

 

Szent Gergely doktornak ...
(részlet)

Szent Gergely doktornak
Híres tanitónknak
Az ő napja:
Régi szokás szerint
Menjünk Isten szerint
Iskolába.

Lám a madarak is
Hogy szaporodjanak,
Majd eljönnek;
A szép kikeletnek
Sok szép énekszóval
Zengedeznek.

 

 

 

 

 

Lassan elfogy a tél

Tóth Juli
 

Márciusi napfény
keskeny selyemszálon lebeg…
 

Lassan elfogy a tél.

 

Álmok erdejében szendereg
csontos, vén ágak hegyén
újszülött rügyekbe kulcsolt
halovány remény:

 

Lassan elfogy a tél.

 

 

Szabó Lőrinc: Párbeszéd

Félek, Atyám - úgy zúgnak a harangok!
Fiatal tükrömet rontja
az árny is, a fény is!...
Ne félj, fiam - téged hívnak a harangok,
Te vagy a tükör,
te vagy az árny is, fény is.

Félek, Atyám - megtörtem a harcban,
a hitben,
És éhes sárkányok elé ejtem a kardot!...
Ne félj, fiam - megtartalak a harcban,
a hitben,
S karommal égig emelem azt a kardot.

Mit ér az ember, mit a vágy meg az önvád,
Mit ér törékeny szavam az őrült viharban?
Ne félj, fiam - az a kín, az a vágy,
az az önvád
Téged tisztít örök-kék égbolttá a viharban!

 

Weöres Sándor Tavaszvárók

Megládd, megint futunk a berken át,
feledve tél jegét.
A záros kert-ajtón s a kerten át,
ha felszikkadt a rét.
Most hűs estére hűsebb éjszakát
borít fehér sötét.
De majd megint futunk a berken át
s fogjuk köröskörűl az almafát,
feledve tél jegét,
ha felszikkadt a rét.

 

Reményik Sándor:
Valaki értem imádkozott

Mikor a bűntől meggyötörten
A lelkem terheket hordozott
Egyszer csak könnyebb lett a lelkem
Valaki értem imádkozott.

Valaki értem imádkozott,
Talán apám, anyám régen?
Talán más is, aki szeret.
Jó barátom vagy testvérem?

Én nem tudom, de áldom Istent,
Ki nékem megváltást hozott,
És azt, Aki értem csak
Egyszer is imádkozott.

 

MÁRCIUS 2. - ARANY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1817

Arany János: Mindvégig
(részlet)

S ne hidd, hogy a lantnak
Ereje meglankadt:
Csak hangköre más;
Ezzel ha elégszel,
Még várhat elégszer
Dalban vidulás.

Tárgy künn, s temagadban -
És érzelem, az van,
Míg dobban a szív;
S új eszme ha pezsdűl;
Ne vonakodj restűl
Mikor a lant hív.

Van hallgatód? nincsen?
Te mondd, ahogy isten
Adta mondanod,
Bár puszta kopáron
- Mint tücsöké nyáron -
Vész is ki dalod.


MÁRCIUS – BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA

Dömötör Ilona: Hóvirág

 
Már újra van virág.
Gyöngécske, hófehér.
Parányi, reszkető,
de elmegy már a tél.

Deres kövek közül
kibújt az új remény,
piciny hajnalharang
gyötrelmek éjjelén.
Fagyos hetek után
jött, mint a gyógyulás.
Azt mondja: lesz öröm,
lehet megújulás.

Lélek, ne csüggedezz!
Hallgass el, rút panasz!
Él még a szeretet.
Van Isten. Lesz tavasz.

Csoóri Sándor: Márciusi nap
(részlet)

Nincs hétköznapibb csoda a napnál. Nincs bujtogatóbb, mondhatnám, szellemibb élmény az első tavaszi napsütésnél. A föld rögtön megérzi: taraja, bőre megpirkad. A fák rögtön megérzik: alig hallhatóan ropognak. A madarak pedig, felejtve a tél cenzori szigorát, pillanatok alatt olyan szabad és jó közszellemet teremtenek a levegőben, érvelnek, buzognak, feleselnek, hogy aki hallja őket, megirigyli.