,,És még akkor is, ha nem látod értelmét, felragyog egy fénysugár, és bevilágítja éjszakádat. " Weöres Sándor: Én is Én is világot hódítani jöttem s magamat meg nem hódíthatom. Csak ostromolhatom nehéz kövekkel vagy ámíthatom és becsaphatom. Valaha én is úr akartam lenni ó bár jó szolga lehetnék! De jaj, szolga csak egy van: az Isten s uraktól nyüzsög a végtelenség. A szív csakra őrzője Jelenség a Pilisben A jelenség pontos ideje 2009. június 2. reggel és ami  fontos, hogy szabad szemmel is látható volt. Szent László királnak legendája (részlet) (Érdy-kódex, 1526) Dicsőséges Szent László királ, Krisztus Jézusnak kiváltképpen confessora es választatus hív szolgája, mennyen-földön dicséretes minden idvezülő híveknek közötte, kit még az ő Istentűl érdemlött nevezeti is kijelent. Mert doktoroknak magyarázatjok szerint László, Ladislaus, hárommá hasasztván, azaz: laus, dacio, populus: dicséret, adás, nép. Kiket egyberakogatván, annyit teszen: népnek Istentűl adatott dicséret. Íme, mely drágalátus nevet érdemlett vala Úristentűl, kit ez bódog ember, míg éle, bizonyával megbizonyojtá, hogy anyaszentegyházban Úristennek dicséreti lőn, de megholta után is mindörökké. Annak felette ez szegén országnak erős ótalma es benne való új keresztyéneknek kegyes atyja es bizony vigasztalója. [...] Erdélyi József: Néma imák... Legszebbek a néma imák... Imádkozik minden virág; kék imát mond a kék katáng, kék virága kék Miatyánk. Gyalogútak, dűlők fele két katánggal van most tele; mélyült keréknyomok között milljó kék Miatyánk köszönt. - Ki itt jársz, légy jó emberünk s néma imát mondj mivelünk; tekints némán az égre fel, - egy pillantást megérdemel. Minden tövön száz kék katáng mondja némán hogy ,,Mi Atyánk'' s hervad hamar és boldogan, benne mert új élet fogan. Mert küllőkkel bár töretünk, kocsikenőcs a kenetünk; mig az égre felnézhetünk, örök élet az életünk... Adni, adni... "Adj, amid van! Adj, amíg van! Ne bánd, hogy nem marad! S ha már szétosztottad minden javad, Osszd széjjel magadat! Adj, amíg van! Hadd legyen boldogabb a másik, Kinek lényéből az öröm rád visszasugárzik!" Kelet bölcsessége mindig egyszerű és utánozhatatlan. Mindig csak adni-adni, sok- sok hitet, bizalmat és leginkább sok- sok szeretetet hogy szebb legyen a Föld Ne add fel ! Lengyel Jolán Ne add fel, ha az álmod már csak néma suttogás, ha egyedül hallgatod a csalogány dalát, ha szívtüzed a vágyad hamujába zárt, és úgy érzed az életed tűnő délibáb. Még létezhet egy szikra a salak alatt, mely lángra lobbanva magával ragad.                  MARGARÉTÁS VERS Tóth Juli   Fehér margaréták közt egy kisleány lépeget. Fényes, nyári napsütésben virágot szedeget.   Kis kezében alig fér el a rengeteg virág, minden madár neki dalol: - csodálatos a világ!   Nagy Gáspár ÁRPÁDHÁZI BOLDOG JOLÁN Június 15. * 1235. v. 1239. + Gnieznó, 1298. június 11. Árpádházi Boldog Jolán királyi és szent család sarja. Apja IV. Béla, anyja a konstantinápolyi császári családból való Laszkarisz Mária. Nagynénje Árpádházi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes, nővére Boldog Kinga, húga Szent Margit, unokatestvére Boldog Gertrúd és Boldog Szalóme. A szülői házban mindössze öt évet tölthetett, amely öt évbe beleesik a tatárjárás is. Szülei ekkor Krakkóba vitték, és nővére, Kinga, Boleszláv lengyel király felesége gondjaira bízták. Szent életű nővérében Jolán megtalálta példaképét és a keresztény nő eszményét. Tovább… Úrnapja Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) ,,Mária, Aranyház!" A pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban úrnapja esik. Ezen a napon ,,Krisztus titokzatos testét" (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház. Kötelező - piros betűs - ünneppé 1264-ben IV. Orbán pápa tette földije, Lüttichi Szent Júlianna  hatására, aki egy látomásában a teliholdat látta, melyből egy darabka hiányzott. Júlianna a látomását úgy értelmezte, hogy a Hold az egyházi évet (!) jelképezi, amelyből valami hiányzik, mégpedig az oltáriszentség ünnepe. Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára. (E sajátságok arra vallanak, hogy a ,,szentostya" útvonala a Nap éves pályáját jelképezi, amelynek csúcspontján a Nap épp anyja, a Tejút ,,karjai közt" tartózkodik. Úrnapja ebbe az időszakba esik.) Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre, a tovahaladó oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. A virágszőnyeg (másutt széna- és illatos füvek terítik be a körmenet útvonalát) és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítottak; hasonló hatást tulajdonítottak nekik, mint más ünnepek ,,megszentelődött" növényeinek (főleg betegség és villámcsapás ellen varázsoltak velük). Az oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban (latin: monstrantia) hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is. Ez a vallásgyakorlat is a XIII. században keletkezett. Az úrmutató készítését az úrnapi körmenet és a szentségimádás tette szükségessé.   Babits Mihály: Eucharistia (részlet) Az Úr nem ment el, itt maradt. Őbelőle táplálkozunk. Óh különös, szent, nagy titok! Az Istent esszük, mint az ős törzsek borzongó lagzikon ették-itták királyaik husát-vérét, hogy óriás halott királyok ereje szállna mellükbe - de a mi királyunk, Krisztus, nem halott! A mi királyunk eleven! A gyenge bárány nem totem. Gondolatok a békéről A béke Isten elméjének kitükrüződése. A béke felülről lefelé irányuló sugárzás. Anyagi megfelelője a Nap, mely odafentről energiával tölti fel az élőlényeket. A béke egyenletes. Áradását semmi sem akadályozhetja meg. A béke fénye vakítóan fehér, közelében nem lehet árnyék. A béke a tudaton át lép be a testbe. Onnan halad tovább és feltölti az egész testet. A béke táplálja az élő sejteket. Rezgésszáma a legmagasabb frekvencia. Az emberi sejtek a születéskor a békével egy rezgésszámon lüktetnek, ezért teljesek. A béke tanulható. A tudattal a megfelelő helyre irányítható. A békével az egész test áthangolható. A béke érezhető. Nemcsak a szívben és a tudatban, de minden szervben. A béke átadható, de megtartani csak akarattal lehet. Békés gondolatok békés tudatot szülnek. Tanítások a végső időkről (részlet) Tanulságos történet Képzeld. . . Képzeld azt, hogy egy folyóban úszol! A víz kéklő és élő. Az élet vize ez. Képzeld azt, hogy néha hullámokat vet a víz és sodródsz hol lassabban, hol gyorsabban! Az élet dolgai ezek. Tovább… Kárpátalja, Ungvár - A vár udvarán álló Turul A turul eredetileg Tiszaújlakon a Rákóczi emlékoszlopon volt. Bölcsesség Ne felejtsd el: Isten gondot visel minden gondodra. És még akkor is, ha nem látod értelmét, felragyog egy fénysugár, és bevilágítja éjszakádat. Szeretete égő tűz. Roger testvér   Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus  napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek a szent nevenapjához kapcsolt, népszerűen megfogalmazott eredményei. Ha most esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. Megfordítva is: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik Ess, eső, ess! népköltés Ess, eső, ess! Hónap délig ess! Búza bokrosodjon, Zab szaporodjon! Az én hajam olyan legyen, Mint a csikó farka, Még annál is hosszabb, Mint a Tisza hossza! Még annál is hosszabb, Mint a Duna hossza! Még annál is hosszabb, Mint a tenger hossza! Csoóri Sándor: Esős nyár (részlet) Ez már csakugyan bibliai időjárás. Lassan már negyvenedik napja esik. Ha nem délben, akkor délután, ha nem délután, akkor éjszaka. Egylábú villámok ugrálnak a tetők fölött, mint mennyei házibulikból hazatérő kamaszok. Nyomukban máris ott sistereg a kiadós éjszakai botrány: hegyoldalt, fákat megtépő zivatar. Az álom idejére is nyitva hagyott ablakot azonnal be kell csukni, még a szobákba is bever a víz. Félórás napsütésekért kétnapos esőkkel fizetünk. Elindul reggel hazulról az ember ingujjasan vagy pulóverben. Álmosan tekinget ki a buszból; a fénnyel áthasított levegő végre nyárias derűt ígér. Elképzeli, munkája végeztével kiül a Dunakertbe vagy valamelyik térre napozni. Már érzi kitüzesedni a homlokát, égni a bőrét; de még le se száll, a nagy ígéretű napsütés megbukik, s átadja helyét a borulásnak. Abban az időben, Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket: "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek. Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent. Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni. Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben" Mt 5,1-12   Tűzoltóverseny a 120. jubileumon Osliban Osli - A rendező, házigazda osli csapat kitett magáért, a felnőtt férfi kategóriában abszolút nyertesnek hirdették a házigazdákat. Szombat délelőtt Osliban rendezték meg az önkéntes tűzoltók kistérségi versenyét.    Tovább… Tóth Juli: Bíztató Ott fönn, ahol a lombok összehajolnak, Szelíd árnyaikkal egymáshoz simulnak, Ágak tövén csendben fészket rakott az idő. Benne éledezik: Egy boldogabb jövő. 2008-07-12   1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban ,,Ember és bioszféra" címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel: ,,Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget." A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPpá nyilvánította. Neumann-ház - Irodalmi Szerkesztőség Csorba Győző: Víz Volt egy víz nyáron parti csobogással volt egy víz télen parti jégcseréppel felfűződött rá gyöngyzsinórra gyöngysor ház élet álom munka gyönyörűség az ég is épp fölötte dőlt a földre kékség hold csillag benne folytatódott a ki-tudja-hány-ezredik nyögését jókedvét látta hallotta kibírta a ki-tudja-hány-ezredik keresné de nyomait s a vizet se találja pedig csobogott csobogott a partnál pedig jégcsipkés volt a partja télen   Bobula Ida: A mi határunk Midőn az Úr ez országot teremté, Gránit-hegyekből vont köré határt. Határt, amit el nem mozdíthat senki, Falat, minek az emberkéz nem árt. Égy ezredévig éltünk itt e földön, Az istenkéztől vont határ alatt, Míg jött a béke és azok, kik győztek, Nagybölcsen új határt alkottanak. Piros irónnal húzták Trianonban. Az Isten nézi, mosolyog és vár - Előbb-utóbb majd megmutatja nékik: - Hogy az Övé az igazi határ. Újra virágzik az ezeréves rózsatő Hildesheimben A hildesheimi dóm melletti legendás rózsatő új virágokat hoz. A rózsatő története 815-re, a Hildesheimi Püspökség alapítására nyúlik vissza. Nagy Károly római császár egyik fia, Jámbor Lajos és kísérete vadászat közben megpihent. Szentmisén vettek részt, s közben Lajos a nála lévő értékes Mária-ereklyetartót egy vadrózsabokor ágára tette, ám később már nem lehetett levenni az ágról. A császár isteni jelet látott a történtekben, ezért kápolnát építtetett a bokor mellett. Itt épült fel később a hildesheimi dóm is, mellette ma is látható a legenda szerint több mint ezeréves rózsabokor. Amikor 1945 márciusában a hildesheimi dómot lebombázták, a bokor elégett. Nyolc héttel később azonban a tövig megsemmisült, ám gyökereiben ép növény 25 új hajtást hozott. A rózsafa ágain azóta fémtáblák jelölik az évet, amikor az ág kihajtott. A város lakossága a rózsatövet az újrakezdés reményének tekintette, és azóta a rózsa a város jelképévé vált. Magyar Kurír Tóth Árpád: Június 21. (részlet) Csengő-bongó versikével Hát köszöntsük a nyarat, Amely eljött, amely itt van, Utcáinkban, házainkban, S most már végre itt marad   Tőkés István: Hétköznapok - ünnepnapok (részlet) Június Május után Június (a Rák hava) következik, s egyházi nyelven ,,Szent Iván hava", mivel a Keresztelő János (Lukács 1, 57-63) napja ebben a hónapban esik. Jánost a magyarok régen mondották Joánnak, Ivánnak, és így Jánosról nevezvén, vagy Joánról a hónapot, az Iván nevezet maradott rajta... A rómaiak Júniusnak mondották az ifjakról, a ,,junioribus" már említett kifejezés alapján. Erre a hónapra esik ,,a Péter és Pál napja (június 29), amikor a hagyomány szerint Péter és Pál apostolok azon az egy napon ölettettek meg Rómában; Péter keresztre feszíttetvén fővel aláfelé, a Pálnak a feje vétetvén." Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz Hogy mit láttam? Elmondhatom. De jobb lesz, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, csak nézd, csak nézd a jobb kezem. Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út, felénk futó, ez itt akác, ez itt levél, ez itt a nap, ez itt a dél. Ez borjú itt, lógó fülű, hasát veri a nyári fű, ez itt virág, ezer, ezer, ez a sötét gyalogszeder, ez itt a szél, a repülés, az álmodás, az ébredés, ez itt gyümölcs, ez itt madár, ez itt az ég, ez itt a nyár. Majd télen ezt előveszem, ha hull a hó, nézegetem. Nézegetem, ha hull a hó: ez volt a ház, ez volt a tó.