Új bejegyzés Frissítés

2008.02.03. 21:13

Donkó Sándor: Bohóc Ez a krumpli nem az orrom, bár most az orromon hordom, farsang van, jó tréfa az, ha a zsüri rám szavaz. Bohóc vagyok én a bálon, a táncot is megpróbálom, ha nagy cipöm fenn akad, a publikum rám kacag... A fődíj egy dobostorta, bohócnak való az volna, hogyha talán megnyerem, lisztes számmal elnyelem... Szia drága Julikám. Nagyon szépen köszönöm a képecskét és ne legyél elkeseredve , hogy egy kicsit elmozdul  mert mindenki így kezdte valahol. Attól az még nagyon szép, bizz benne a következő tizedik már nem fog elmozdulni, vagy ha igen akkor tovább probálkozzál, és ne add fel. Irigylem a kitartásodat, nagyon ügyes vagy. Kívánok mosolygós szép hete  millió puszim Zsóka56

2008.02.02. 11:34

Szeretettel mindenkinek!

2008.02.02. 11:31

Kalkuttai Teréz anya: Öröm   Az öröm imádság, az öröm erő. Az öröm háló, amellyel lelkeket foghatunk. Isten szereti az örvendező imádságot. A legjobb módja, hogy Istennek hálát adjunk: ha dolgunkat örömmel tesszük.   A szerető szív vidám szív. Ne engedd, hogy a gondok úgy hatalmukba kerítsenek; hogy miattuk elfelejtsz örülni a feltámadt Krisztusnak. Mindnyájan Istenhez vágyódunk, a mennyországba, de hatalmunkban áll, hogy már most és itt nála legyünk a mennyben, s minden pillanatban boldogságban részesüljünk.   Ez azt jelenti: szeressünk úgy, ahogyan ő szeret, segítsünk, ahogyan ő segít, adjunk, ahogyan ő ad, szolgáljunk, ahogy ő szolgál, mentsük meg az embert, ahogyan ő megment minket, huszonnégy órán át vele legyünk, és a legnyomorúságosabb öltözékben is felismerjük

2008.02.01. 11:19

Weöres Sándor A JÓSÁGRÓL Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét. Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád .fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik

2008.01.31. 17:01

2008.01.31. 16:40

2008.01.30. 23:10

Szia Juli! Köszönöm és örülök, hogy jártál nálam fogadd szeretettel az általam készített képet. Visszavárlak oldalamra. Barbara

2008.01.30. 09:38

"Amit nem akarsz az eletedben, amiatt ne aggodj es ne is beszelj rola. A bele fektetett energia csak eletben tartja. Azonban, ha nem forditasz ra energiat, valoszinuleg egyhamar tovaszall.."

2008.01.25. 22:57

Szia Julikám. Sajnos most is csak egy kis villám látogatásra tudok jönni, egy jó ideje rossz a gépem.A szerelő a windows szidja, a szolgáltatóm szerint a gépem a rossz, szerintem meg a szerelőm. azt hiszem én meg mind a kettőt hamarosan leváltom, talán akkor megjavul. Csodálatosan szép, mosolygós hétvégét kívánok millió puszim Zsóka.

2008.01.24. 15:43

Ha a boldogságot kutatod, belül keresd, emlékezeted roppant nagy csarnokában. Itt tied az ég, a föld, a tenger, a csillagok. Itt találkozhatsz önmagaddal. Csak egyet- len egy nem lehet a tied: a perc, amelyet elfeledtél. Amire nem emlékszünk, már nem a miénk... Az emberek bebarangoiják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait, a tenger egekig ívelö hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait, az óce- án végtelenjét és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak, miközben elfelej- tenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlé- keire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes. Tatiosz

2008.01.24. 11:46

GÁMENTZY EDUÁRD: EGY BARÁTOMNAK   Nem, mi nem vagyunk szegények! Nálunk nincs súlya, holmi pénznek!   Mi halljuk a zenét, hiszünk a versben, Képeket festünk képzeletben...   Hozzánk a fák is lehajolnak, Értjük a szót, ha nem is szólnak.   Mi gyalog járunk kopott kabátban, Ahová mi megyünk, ott neked határ van,   Kerítés, szögesdrót, veszélyes terület! - Nekünk az Isten! - Neked csak feszület!

2008.01.23. 16:01

2008.01.23. 10:45

2008.01.23. 10:42

Kányádi Sándor: Volna Ha énnekem, ha énnekem egy biciklim ha lett volna, Hencidától Boncidáig elkerékpároztam volna. Ha énnekem, ha énnekem egy kis dobom ha lett volna, akkor minden örömömet világgá doboltam volna. Ha énnekem, ha énnekem egy trombitám ha lett volna, hajnalt minden kakas helyett magam trombitáltam volna. Ha énnekem, ha énnekem egy furulyám ha lett volna, az égről a csillagot is földre furulyáltam volna. De énnekem, de énnekem csak egy táltos paripám van, s egy jókora hamubasült pogácsa a tarisznyámban.

2008.01.22. 11:56

Barátim vagytok Barátim vagytok, azt mondjátok. Talán nem mondtok hazugságot, Ez meglehet, De azért nem adom nektek hitemet, Nem adhatom: most jó dolgom van, Jertek hozzám, ha majd napom lejár, Mert a barátság nappal láthatatlan, Éjjel ragyog csak, mint a fénybogár. /Petofi Sandor/

2008.01.22. 11:49

Minden gyermek művész. A probléma az, hogyan maradjon művész, ha egyszer felnő. (Pablo Picasso)

2008.01.22. 11:43

2008.01.22. 11:36

Dr. Papp Lajos szívsebész: AZ ÉN MIATYÁNKOM Mikor a szíved már csordultig tele, Mikor nem csönget rád, soha senki se, Mikor sötét felhő borul életedre, Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe. Ó, "Lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele! Nézz fel a magasba, -reményteljesen, S fohászkodj: Miatyánk, Ki vagy a mennyekben! Mikor a magányod ijesztően rád szakad, Mikor kérdésedre választ a csend nem ad, Mikor körülvesz a durva szók özöne, Átkozódik a "Rossz",- erre van Istene! Ó, "Lélek", ne csüggedj! Ne roppanj bele! Nézz fel a magasba, -és hittel rebegd, Uram! Szenteltessék meg a Te neved! Mikor mindenfelől forrong a "nagyvilág", Mikor elnyomásban szenved az igazság, Mikor szabadul a Pokol a Földre, Népek homlokára Káin bélyege van sütve, Ó, "Lélek",ne csüggedj! Ne törjél bele! Nézz fel a magasba, -hol örök fény ragyog, S kérd: Uram! Jöjjön el a Te országod! Mikor belédsajdul a rideg valóság, Mikor életednek nem látod a hasznát, Mikor magad kínlódsz, láztól eggyötörve, Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne...! Ó, "Lélek", ne csüggedj! ne keseredj bele! Nézz fel a magasba, -Hajtsd meg homlokod, S mond: Uram, legyen meg a Te akaratod! Mikor a "kisember" fillérekben számol, Mikor a drágaság az idegekben táncol, Mikor a "gazdagság" milliót költ, hogy éljen, S millió szegény a "nincstől" hal éhen, Ó, "Lélek", ne csüggedj! Ne roskadj bele! Nézz fel a magasba, -tedd össze két kezedet, S kérd: Uram! -Add meg a napi kenyerünket! Mikor életedbe lassan belefáradsz, Mikor hited gyöngül,- sőt - ellen támadsz, Mikor, hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd, Minden lázad benned, hogy - tagadd meg "Őt"!... Ó, "Lélek", ne csüggedj! Ne egyezz bele! Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet! Uram!- Segíts! -S bocsásd meg vétkeimet! Mikor hittél abban,hogy téged megbecsülnek, Munkád elismerik, lakást is szereznek, Mikor verítékig hajszoltad magad, Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak,...! Ó, "Lélek", ne csüggedj! Ne ess kétségbe! Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek: Uram!- Megbocsátok az ellenem vétőknek... Mikor a "nagyhatalmak", a békét tárgyalják, Mikor a BÉKE sehol!- Csak egymást gyilkolják!... Mikor a népeket a vesztükbe hajtják, S kérded: Miért tűröd ezt? Istenem MIATYÁNK! Ó, "Lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele! Nézz fel a magasba,- s könyörögve szólj! Lelkünket kikérte a "Rossz", támad, tombol! Uram! Ments meg a kísértéstől! Ments meg a gonosztól!!! AMEN UTÓHANG S akkor szólt a Mester, kemény szeliden, Távozz Sátán, SZŰNJ vihar! Béke, csend legyen! Miért féltek ti, kicsinyhitűek?... Bízzatok! Hiszen én megígértem nektek, Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek!... Hűséges kis nyájam, én pásztorod vagyok, S a végső időkig, - veletek maradok!!! AMEN

2008.01.21. 10:21

2008.01.21. 10:15

Mi a haza? MAJTHÉNYI FLÓRA Édesanya, Édesapa! Mondjátok csak, mi a haza? Tán e ház, amelyben vagyunk? Amelyben mindnyájan lakunk: Ez a haza? Nem, gyermekem, ez csak házunk, De amit itt körül látunk, Merre földeink terülnek, Merre kertjeink feküsznek: Ez a haza! Minden, amit a szem belát, Itt e föld, mely kenyeret ád, E folyók tele halakkal, E szőlőhegyek falvakkal: Ez a haza! Amerre a hegylánc kéklik, Merre a berek sötétlik, Merre a róna kanyarul, Melyre a kék ég leborul: Ez a haza! Hol egykor őseink laktak, Itt csatáztak, itt mulattak, Ahol a határt ők szabták S örökségül reánk hagyták: Ez a haza! Ahol csontjaink porladnak S mindig a földben maradnak, Ahová bennünket tesznek, Midőn egyszer eltemetnek: Ez a haza! Ez a föld, mely drága nekünk, Melyet legjobban szeretünk, Ahová, bármerre járunk, Mindig vissza-visszavágyunk: Ez a haza!"

[Későbbi] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]