"Köszönöm Istenem szép magyar hazámat,
Erdőt, mezőt, hegyet, napsugaras tájat.
Ahol megszülettem, ahol gyermek lettem,
Ahol csillagok ragyognak felettem.
Amen"
"múltunk és jelenünk, jövőnk egy képben
ott van már örökre Isten kezében!"
Guti Tünde
Imádság:
Ki halfogással kezdted el,
hogy emberek halásza légy,
András, hálóddal minket is
világ sodrából Partra végy.
Jézust, a célt, hős életed
Péter előzve érte el:
nekünk, gyengéknek is te légy
vezérünk boldog égbe fel.
Testvérednek hű társa,te,
add, éljen köztünk szeretet,
s a nyájat Péter nyomdokán
szilárd egységben tartsa meg.
Add, Krisztus kedvelt gyermeke,
lángoljon szívünk szent tüze,
elérjük az örök hazát,
áldhassuk ott az ég Urát. Ámen.
Nagy Gáspár: Betlehemi szalmaszál
Jegyezvén szalmaszállal
-... mindig és mindig:
bűnökben édesült, iramult napok
habjaiban fuldokló emberek,
egy szalmaszállal, tudjátok-e?
talán a menthetetlent mentitek.
-...kívül és belül:
poklosan örvényült, háborult világ,
de a remény sohasem meghaló,
ha minden utolsó szalmaszál
ABBÓL A JÁSZOLBÓL VALÓ
Pósa Lajosné: De jó is a csend!
De jó is a csend,
Óh de nyugtató!
A világ zaját
Úgy elaltató.
Fáradt léleknek
Oly pihentető,
Gondot, bánatot
Elfelejtető.
De jő is a csend,
Óh de nyugtató!
Sajgó sebet is
Begyógyítgató.
Pergő könnyet is
Letörölgető,
Futó csillagot
Eltemetgető.
Tóth Endre: Okozz örömöt
Okozz másoknak örömöt,
mikor csak teheted.
Adj, dicsérj, segíts, hajolj le,
szárítsd a könnyeket.
Nem karddal s próféciával
lehet megváltanod
a többi embert. Oszd szét az
utolsó falatod.
Adj, amid van s adj, amíg van.
ne bánd, hogy nem marad,
s ha már minden javad elfogy,
oszd széjjel magadat.
Okozz örömöt, hadd legyen
boldogabb a másik,
kinek lényéből az öröm
rád visszasugárzik.
A gyermekek jogának világnapja
A gyermekek jogainak világnapját ünneplik november 20-án világszerte, így Magyarországon is. 1954-ben ajánlotta először ezt a napot az ENSZ közgyűlése a gyermekek jogának világnapja megünneplésére. 1959-ben ezen a napon fogadták el ,,A gyermeki jogok nyilatkozatát", majd 1989-ben ,,A gyermekek jogainak konvencióját".
A konvenciót Magyarország 1990. március 19-én írta alá.
Nagy szakadéknál tétovázva állunk
Óh, Szent Erzsébet, Te segíts nekünk!
Ki trónusodról kunyhóig hajoltál.
Te erős asszony, hozzád könnyezünk.
Fényes lelkedből aranyhidat építs,
Gazdagot, szegényt szívedre ölelj:
S a szeretetnek békesség-országa
Óh, jöjjön, jöjjön, jöjjön végre el.
Mácz István: Találkoztam a szeretettel
Ne akarj boldog lenni mások örömének rombolása árán.
Ne akarj jónak látszani, hogy mások rossznak tűnjenek fel.
Ne akarj gazdag lenni mások megkárosítása árán.
Ne akarj szép lenni, ha ezzel mások rútságát feded fel.
A szeretet résztvevő: kacag a nevetővel, és sír a síróval.
Légy boldog mások örömét építve.
Légy jó mások erényét növelve.
Légy gazdag, miközben másokat gyarapítasz.
Légy szép mások gyönyörűségére.
Gyurkovics Tibor: Jézus
Jézus a szalmaszál
amibe kapaszkodunk
Jézus a szakadék
amibe lezuhanunk
Jézus a kötél
amit elengedünk
Jézus a remény
amivel emelkedünk
Jézus a hangszer
amivel megszólalunk
Jézus a zene
amit elhallgatunk
Jézus tenyér
amivel adakozunk
Jézus kenyér
amit elfogadunk
Jézus penge
ami megsebesít
Jézus gyenge
aki megerősít
Jézus hatalom
a végeken
Jézusnak odaadom
az életem
Osváth Erzsébet: Jött őszanyó
Jött őszanyó hideg széllel,
Aranysárga vízfestékkel.
Sárgák lettek a levelek,
Fújtak, fújtak őszi szelek.
Fújtak, fújtak őszi szelek,
Lehullottak a levelek.
Itt vannak a fák alatt,
Látod a sok aranyat?
Áprily Lajos : Nyírfa voltam
Azt álmodtam, hogy nyír vagyok
s ezüst kéreg borítja testem,
tövemnél forrás-ér gagyog,
levelem a fényben feresztem.
Csúcs-ágamon rigó fütyül,
erőm feszül a mély gyökérben,
s finomlombos gallyamba gyűl -
s kérgem alatt zsong-zsong a vérem.
Egy karcsú kéz hajlik felém
s a kérget késsel megcsapolja
s forrást buggyant a kés helyén,
minthogyha bor kútfője volna.
Sebemből friss öröm fogan:
szép, szomjas száj csókolja nedvem.
S éjjel suhogok boldogan
egy vad tavaszi fergetegben.
1887.11.14-én született Áprily Lajos költő, műfordító.
Pósa Lajos: Minden mulandó
Bizony fiam, minden mulandó
Mindörökké sír a harangszó.
Fiam, a föld mindent betemet
Csak a dal él, meg a szeretet!
Szent Márton ünnepe
0317.11.11.
Pannóniaban (Sabaria) születt 316-ban vagy 317-ben a tours-i katolikus püspök.
15 éves korában a római hadseregbe sorozták. Katonaéveiben vitézsége mellett kitűnt jólelkűségével, felebaráti szeretetével, a betegek és a szegények iránti részvétével, egyszerű életmódjával.
A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta köpenye felét.
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
(1944)
66 éve: 1944.11.09.
35 éves korában agyonlőtték Radnóti Miklós költőt 21 társával együtt agyonlőtték és tömegsírban helyezték el a Győr mellet Abda község határában.
Csorba Győző: ŐSZI ZÁPOR
Megeredt az eső, fonalak csíkozzák végig a tájat.
Ideje: gyászkendőként lógott a világra a bánat.
Megeredt az eső: történt hát valami;
nem kell tovább is várni, szorongani. -
S én, aki reggel óta a dermedt
csöndbe figyeltem: tőle remélve kegyelmet,
de ijesztő hírek álltak írva a kerten,
kitartom arcom az esőbe: verjen. -
S lám, futnak rajta parányi erek:
édes hidegek, meg sós melegek.
200 éve
1810.11.07 Gyulán megszületett
Erkel Ferenc zeneszerző,
a nemzeti opera megteremtője,
a magyar Himnusz megzenésítője.
Pilinszky János: Introitusz
Ki nyitja meg a betett könyvet?
Ki szegi meg a töretlen időt?
Lapozza fel hajnaltól-hajnalig
emelve és ledöntve lapjait?
Az ismeretlen tűzvészébe nyúlni
ki merészel közülünk? S ki merészel
a csukott könyv leveles sürüjében,
ki mer kutatni? S hogy mer puszta kézzel?
És ki nem fél közülünk? Ki ne félne,
midőn szemét az Isten is lehúnyja,
és leborúlnak minden angyalok,
és elsötétűl minden kreatúra?
A bárány az, ki nem fél közülünk,
egyedül ő, a bárány, kit megöltek.
Végigkocog az üvegtengeren
és trónra száll. És megnyitja a könyvet.
NOVEMBER 4. - AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉNEK GYÁSZNAPJA
Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála
(részlet)
[...] huszonkét nap alatt a szovjet túlerő vérbe fojtotta a magyar forradalmat. Budapesten befejeződtek a harcok; csak a Mecsekben, a Mátrában, a Bükkben folytatódott az ellenállás december közepéig, végéig.
A fiatalok csodába illő hősiességgel harcoltak. De a küzdelem teljességgel reménytelen volt. Ha egy ház ablakán kilőttek, a szovjet ágyútűz az egész házat szétverte. Ha egy utcában próbáltak meg védekezni, a bosszú az utca egész férfilakosságát sújtotta. A rombolás sokszorosan felülmúlta az első beavatkozás méreteit; a Rákóczi út, a Körút egy része, az Üllői út környéke romokban hevert. Deportáló vonatok indultak a szovjet határ felé; a nemzet ifjúságát az elhurcolás veszélye fenyegette.
A Magyar Tudomány Napja
A tudomány izgalmas kaland. Ajtókat nyitogatunk, keressük az igazságot, s egyszerre ott van előttünk, mint mesebeli kincs, a maga kézzelfogható, tündöklő valóságában. Kosztolányi Dezső
Annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon Gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság - a mai Magyar Tudományos Akadémia - megalapítására.
Vajdai Szabó István: A temetőben
Hulló levél, bánatos virág hirdeti a mulandóságot.
Fázós szél rohanja meg a fák koronáit, virágok levelét s az hull,... hull betegen, elsárgultan, nem törődve azzal, hogy mely tájra ragadja magával a vihar és hol lesz belőle sár, hol borul rá hideg ,,fehér szemfedél"...
De ím a halni készülő nagy természet fölött valami édes, megszokott hang üti meg szívünk. Tudjuk, honnan jő ismerős előttünk; hol örömet okozott, hol fájdalmat, midőn sírásra hív.
Szelíd, fájdalmas e hang, amint bánatos búgással rezeg a nyirkos őszi légben, s mélán, elhalóan suhan keresztül a haldokló táj fölött.
... Harangoznak!
Csabai Lajos: MINDENSZENTEK
Ha majd kint nyugszom a fűz alatt,
Ne hozz majd drága koszorút nekem!
Az ezer virágú krizantémok
Nem segítenek már szívemen.
Hiába mennek mások ezer virággal,
Jön a november, s elfagy mind.
Ne tarts a sírt versenyben díszítőkkel!
Nem lesz könnyebb a föld odakint.
Könnyebb csak lelkiismeretük lesz,
Mely hordja a vissza nem vont szavakat,
S százszor elmondják majd: köszönöm,
Mit szemükbe mondani nem tudtak.
A bántó szavaknak léleksebei
Millió virággal nem gyógyíthatók,
Hisz, kit köszönöm nélkül engedtek el,
Azok az órák vissza nem hozhatók.
Te ne légy köztük! Ha szívedben
Az őszben emlékek szép virága kél.
Csak egy szál gyertyát gyújts szobádban,
Kit szerettél, ott lesz veled majd, ne félj!
"Mert a legárvább akinek
még halottai sincsenek
bora ecet könnye torma
gyertyájának is csak korma
álldogálhat egymagában
kezében egy szál virággal
mert a legárvább akinek
még halottai sincsenek"
Kányádi Sándor
Ady Endre: Párisban járt az Ősz
Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.
Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.
Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.
Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.
Szepes Mária
VISZONTLÁTÁS
Annyi idő, talán évezredek múltán,
mindig így volt, s így lesz ezután.
Emlékszem rád. És emlékezel rám.
Alexandriai Szent Katalin szűz, vértanú Ünnepe: november 25.
A keresztény ókor szentje, alakja homályba vész, tisztelete mégis sokfelé fennmaradt. A vértanúk és a szentek életpéldája erősít minket, hogy megmaradjunk a Krisztusi úton.
Egész élete, különösen szenvedéstörténete annyira legendás, hogy belőle a történeti magot kihámozni már lehetetlen. Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt. Sírja a Sinai hegyen épült Szent Katalin kolostorban van; kerékkel, karddal és könyvvel ábrázolják. Bölcseleti fakultások, diákok, prédikátorok és molnárok védőszentje.
Maxentius (311-313) üldözései alatt Katalin a császárnak szemrehányást tett kegyetlenségei miatt. A császár ötven filozófust rendelt ellene, de ezek nem tudták meggyőzni, sőt, maguk is megtértek, ezért megégették őket. A császár Katalint kerékbetörette, és amikor a kerék összetört, lefejezték.
"Ne aggodalmaskodjatok tehát
a holnap felől; mert a holnap
majd aggodalmaskodik
a maga dolgai felől.
Elég minden napnak a maga baja."
Mt. 6,34
"Örökkön háborog a tenger
örökkön zúgnak a lombok
örökkön fájdalmas az ember
örökkön kicsik a dolgok."
(József Attila)
Adj Uram békességet,
hogy elfogadjam azt,
amin nem tudok változtatni.
Adj Uram bátorságot,
hogy megváltoztassam azt,
amin változtatni tudok.
Adj Uram bölcsességet,
hogy felismerjem
a kettő közt a különbséget.