|
Szent Mrton nnepe
2010.11.11. 10:25
 0317.11.11.
Pannniaban (Sabaria) szlett 316-ban vagy 317-ben a tours-i katolikus pspk.
15 ves korban a rmai hadseregbe soroztk. Katonaveiben vitzsge mellett kitnt jlelksgvel, felebarti szeretetvel, a betegek s a szegnyek irnti rszvtvel, egyszer letmdjval.
A legenda szerint Galliban, Ambianum (ma: Amiens) vros kapujnl tlen egy diderg koldusnak adta kpenye felt. 18 ves korban keresztelkedett meg, 20 vesen megvlt a hadseregtl. A Genovai blben, Gallinaria szigetn remete letet lt.
Ksbb Poitiers-ben 360-ban megalaptotta a Ligug kolostort, az els szerzetesi kzssget Galliban.
371-ben vagy 372-ben a np s a papsg Tours pspkv vlasztotta. Pspkknt is szigor szerzetesi letet lt.
Minden vben sorra ltogatta a vidk egyhzkzssgeit, gyalog, szamrhton vagy dereglyn. Egyik vidki egyhzkerletben, Candes-ben megbetegedett s 397.11.08.-n meghalt.
Tours-ban tallhat srja zarndokhely lett.
Mrton napi hagyomnyok:
A gazdasgi v zrsa volt ekkor, a munkaszerzdsek lejrtnak napja. A mesterek vacsort adtak legnyeiknek, a gazdk a psztoroknak.
Az advent eltti utols nnepi tkezs a Mrton-napi ld evse volt. A szrnyas mellcsontjbl a tl idjrst jsoltk meg. Megkstoltk az j bort is, mert ennek Mrton a "brja". Ezen a napon ksztik a "marcipnt".
Aki Magyarorszgon Mrton jszakjn lmodik, boldog lesz.
Idjsls is fzdik a naphoz: "Mrton olykor fehr lovon jr" - teht felkszlhetnk a havazsra; "ha Mrton ldja jgen ll, karcsonykor srban botorkl", vagy "ha jkedv Mrton, kemny lesz a tl".
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
