Velenc�ben sz�letett 980 k�r�l, patr�ciuscsal�d gyermekek�nt. Giorgio-Georgius (Gy�rgy) n�vre keresztelt�k. �desapja, Sagredo Gerardo (Gell�rt) kalm�r volt. 5 �ves kor�ban s�lyosan megbetegedett, ez�rt sz�lei a San Giorgio-sziget monostor�ba vitt�k. Fogadalmat tettek: ha a kis Gy�rgy �letben marad, egyh�zi p�ly�ra adj�k. A San Giorgio Maggiore benc�s monostor szerzetesei buzg� im�inak k�sz�nhet�en a kisfi� fel�p�lt, �s a rend tagjai k�z� l�pett. 15 �vesen elvesztette �desapj�t, akinek az eml�k�re vette fel a Gell�rt nevet. Tanulm�nyait a monostorban, majd a bolognai f�iskol�n v�gezte. M�r 32 �vesen megb�zt�k a velencei San Giorgio Maggiore ap�ti tiszts�g�vel. 3 �v m�lva lemondott �s a Szentf�ldre indult, hogy v�gigv�ndoroljon a Megv�lt� nyomdokain. Haj�ja viharba ker�lt, �gy az isztriai partvid�kre vet�d�tt. 1020 t�j�n �rkezett Magyarorsz�gra, a p�csi M�r p�sp�kh�z, akivel Sz�kesfeh�rv�rra ment. A kir�lyi udvarban Gell�rtnek l�tom�sa volt, amelyben egy hegy szikl�i k�z�tt holtan l�tta meg �nmag�t. Az �r �zenete szerint nem a Szentf�ldre kellett mennie, hanem itt kellett maradnia, hogy a legnagyobb mennyei aj�nd�kk�nt elnyerje a v�rtan�s�g koron�j�t. Szent Istv�n a kir�lyi udvarban tartatta, �s fi�nak, Imre hercegnek a nevel�s�vel b�zta meg. 1023-ban Bakonyb�lbe vonult vissza, ahol remetek�nt t�bb k�nyvet is �rt. A legenda szerint egy napon kunyh�ja el�tt, �r�s k�zben elnyomta az �lom. Arra �bredt, hogy egy kis szarvasborj� telepedet mell�je v�delmet keresve. Megetette a kis �rv�t, �s az nem is t�vozott t�le. Egy m�sik alkalommal sebes�lt farkas fek�dt az ajtaj�ban. Ell�tta a seb�t, �s a kunyh�j�ba vitte a szerencs�tlen �llatot. Amikor a farkas mag�hoz t�rt, h�l�s kutyak�nt megnyalta a remete kez�t, �s szel�den leheveredett a kis szarvas mell�. 1030-ban Istv�n Gell�rtre b�zta a csan�di p�sp�ks�g megszervez�s�t, aminek t�rsaival egy�tt becs�lettel eleget is tett. Mindv�gig az Istv�ni �letm� megszil�rd�t�s�n �s tov�bbvitel�n f�radozott. Istv�n hal�la ut�n a kereszt�ny �s az eur�pai �rt�krend v�delm�ben szembe ker�lt Aba S�muellel, akinek 1044-ben Csan�don a h�sv�tra tervezett koron�z�s�t megtagadta, a hatalommal szembesz�llva megj�solta a pog�nyl�zad�st, a kir�ly hal�l�t �s saj�t maga v�rtan�s�g�t. 1046-ban a Tisz�nt�lon P�ter kir�ly uralma ellen a b�k�si Vata vezet�s�vel l�zad�s t�rt ki a pog�nys�g vissza�ll�t�s��rt. Szeptemberben Gell�rt p�sp�kt�rsaival Sz�kesfeh�rv�rr�l Bud�ra tartott, hogy fogadja a sz�mkivetetts�gb�l visszat�r� Vazul-fiakat. Szeptember 23-�n este megj�vend�lte, hogy az volt az utols� vacsor�juk, majd m�snap megj�vend�lte v�rtan�s�gukat is. A pesti r�vhez k�zel egy l�zad� pog�ny csapat elfogta �s meg�lte �ket. Gell�rtet talig�ra tett�k, �s a Kelenhegyr�l (ma: Gell�rthegy) a m�lybe tasz�tott�k, �mell�t d�rd�val �t�t�tt�k, ezut�n egy szikl�hoz vonszolt�k, �s agyvelej�t sz�tloccsantott�k�. Holttest�t el�sz�r a pesti oldalon, a Boldogs�gos Sz�z templom�ban temett�k el, majd Csan�dra vitt�k. S�rj�n�l csod�k �s rendk�v�li gy�gyul�sok t�rt�ntek. Szent L�szl� kir�ly k�relm�re 1083.07.26-�n szentt� avatt�k. Az els� magyar v�rtan� eml�k�t az Erzs�bet-h�ddal szemben, a r�gi Kelenhegy szikl�i k�z�tt �ll� hatalmas bronzszobor, Jankovics Gyula gy�ny�r� alkot�sa �rzi. Szent Gell�rt magasra emelt jobbj�ban a szent keresztet tartja a v�ros f�l�, ezzel hirdetve, hogy a magyarok nemzets�ge a kereszt jegy�ben sz�letett, �s annak oltalma alatt �ll.