Mi ez az egyszer� jel, amely oly sok helyen ott van, aminek annyi v�ltozata alakult ki, amit oly gyakran haszn�lnak, s megtal�lunk ma is c�merekben, jelv�nyekben? Mi ez a jel amely legink�bb az eur�pai kult�r�t teljesen bet�lti?
Ha a kereszt eredet�t kutatjuk vissza kell menn�nk eg�szen az �korba, a perzs�khoz. A perzs�kt�l terjedt el a kereszt, amely kiv�gz�si eszk�z volt. T�l�k vett�k �t t�bbek k�z�tt a r�maiak is ezt a kiv�gz�si m�dot. A keresztutak szok�sos �br�zol�s�val ellent�tben az el�t�lt nem az eg�sz keresztet vitte a veszt�helyre, hanem csak a v�zszintes sz�r�t, amelyet kiterjesztett karjaira k�t�ttek, s amelynek s�lya j� 30-40 kg-ot tett ki. A veszt�helyen sz�gezt�k kezeit a v�zszintes gerend�ba, majd illesztett�k azt a mindig a veszt�helyen be�sott f�gg�leges oszlopba, s v�g�l a l�b�t is odasz�gezt�k az el�t�ltnek. Az el�t�ltnek rettenetes k�nokat kellett ki�llni, mire el�rkezett a hal�l, s ez a haldokl�s sokszor napokig is eltartott. Oly rettenetes kiv�gz�si m�d volt, hogy a R�mai Birodalomban ezt a r�mai polg�rokra nem volt szabad alkalmazni. Csak a gyilkosok, l�zad�k, rabszolg�k, b�n�s�k kiv�gz�si m�dszere volt, amint az Kr. e. 71-ben t�rt�nt, amikor Crassus leverte a Spartacus f�le rabszolgafelkel�st �s elrettent�s�l az egyik R�m�ba vezet� �t mellett 6000 ragszolg�t fesz�tett keresztre. Ak�rhogy is sz�p�ten�nk a dolgot a kereszt v�gs� soron eredet�t tekintve egy bit�fa. Olyan bit�fa, kiv�gz�eszk�z a kereszt, mint ma az akaszt�fa, vagy az villamossz�k. S ez a rettenetes k�nz�szersz�m csak az�rt maradt meg az eur�pai kult�r�ban, mert J�zus Krisztus, a Megv�lt�, ezen szenvedett �s halt meg.
Kereszt, akaszt�fa vagy villamossz�k - egy l�gyeges a keresztn�l: egy bit�fa lett a kereszt�nys�g legf�bb szimb�lum�v�. Mert J�zus Krisztus, az Isten Fia szenvedett �s halt meg rajta. �s val�ban szenvedett, nem csak egy l�tszattestben volt, nemcsak l�tsz�lag v�rzett �s haldoklott, ahogyan oly sokan t�vesen hitt�k m�r a kereszt�nys�g t�rt�nete sor�n a kezdetekt�l napjainkig. Mert ha belegondolunk igaz�n, hogy kicsoda J�zus Krisztus, akkor m�g annak a gondolat�t�l is elborzad tisztess�ges �rz�s� ember, hogy az Isten szenvedjen. Mert J�zus val�ban Isten Fia volt, nem pedig egy k�l�nleges k�pess�gekkel rendelkez� ember, pr�f�ta.
De szenvedhet az Isten? Musz�j volt ilyen utols� m�don megv�ltani a vil�got, a mindenhat�, mindentud� Istennek nem lett volna lehet�s�ge arra, hogy m�sk�nt v�ltsa meg az embereket? Ne ennyi szenved�s, botr�ny �r�n? Ne egy gyilkosoknak, gazembereknek fenntartott utols� bit�f�n?
A megd�bbent� az, hogy Istennek lett volna m�s m�dja az emberek megv�lt�s�ra. De h�t akkor mi�rt ezt az utols�, megbotr�nkoztat� m�dszert v�lasztotta?
A v�laszt hallottuk a mai evang�liumban: "�gy szerette Isten a vil�got, hogy egysz�l�tt Fi�t adta oda, hogy mindaz aki benne hisz el ne vesszen, hanem �r�kk� �ljen." A szeretet a kulcssz� teh�t ebben a kereszt�ldozatban. Mert t�vesen benne maradt az emberek tudat�ban az �sid�k �ta megl�v� vall�sos jelens�g az �ldozattal kapcsolatban. Eszerint az �ldozat azt jelenti, hogy az ember valamit le�l, fel�ldoz, megsemmis�t, hogy kiengesztelje az isteni er�ket. A pog�nyok �llatokat, vagy n�mely vall�sok embereket �ldoztak az isteneknek, hogy ezzel kedv�kben j�rjanak. J�zus Krisztus kereszt�ldozat�n�l m�g v�letlen�l sem lehet erre gondolni, mert k�nnyen �gy j�het ki a v�geredm�ny, hogy az Atyaisten fel�ldozta Fi�t, egy embert, egy t�k�letes embert, hogy az emberis�g az Isten kedv�ben j�rjon. Ez a gondolat egy t�k�letesen elferd�tett dolog. J�zus keresztj�n�l nem err�l van sz�, nem arr�l, hogy a mi Isten�nk ilyen v�reskez� lenne. Nem v�letlen�l sem. A kereszt�ldozatban arr�l van sz�, hogy Isten Fia �nk�nt, saj�t elhat�roz�s�b�l belehal a szeretetbe. Nem ismeretlen sz�munkra a szeretetnek ez a magasfoka az emberek k�z�tt, mert gondoljunk a szerelmesekre, vagy a h�zast�rsakra, vagy a gyermek��rt agg�d� any�ra amikor art halljuk, hogy "belehaln�k, ha t�rt�nne valami bajod, belehaln�k, ha elvesz�ten�lek". Ez t�rt�nt a kereszten: J�zus bele is halt ebbe az agg�d�sba, ebbe a mindent f�lt� szeretetbe. Mert "�gy szerette Isten a vil�got, hogy egysz�l�tt Fi�t adta oda, hogy mindaz aki benne hisz el ne vesszen, hanem �r�kk� �ljen."
Szeretet - ez a sz� manaps�g igencsak sokat cseng a f�l�nkbe, �ton-�tf�len. De a legnagyobb baj nem is az, hogy a sz�t rosszul �rtelmezik, hanem az, hogy meg sem tudj�k m�r �lni az igazi �nzetlen szeretetet. Mai teljes�tm�nyekre t�rekv� korszellem�nk megfert�zte a szeretet igazi �rtelm�t is. Az hissz�k, hogy a szeretet olyasvalami amit mennyis�ggel lehet m�rni, mint a p�nzt: ha kiadjuk kez�nkb�l, akkor kevesebb lesz. Emiatt nem tudnak �nzetlen�l, szeretetet adni sokan m�soknak. Felt�teleink vannak: elfogadlak, szeretlek, ha ezt meg ezt megteszed.
Kedves testv�rek, a val�di szeretet nem m�rhet� le mennyis�gben, nincs felt�telhez k�tve. Nem fogy el, ha adjuk, hanem �ppen akkor n�vekszik, ha m�sokkal is megosztjuk, ha m�sokon gyakoroljuk �nzetlen�l, felt�tel n�lk�l. Ezt mutatta meg J�zus a kereszten, azt az igazi, t�k�letes szeretetet. Hiszen � mondta: "nagyobb szeretete senkinek sincs ann�l, mint aki �let�t adja bar�tai�rt". � �let�t adta, mindent kiadott mag�b�l �nzetlen�l. �s szeg�nyebb lett �ltala? Nem! Hiszen h�ny, meg h�ny milli� ember szeretet�t szerezte meg ezzel az �nzetlens�g�vel. H�nyan voltak k�szek �let�ket is �rte adni a kereszt�ny v�rtan�k k�z�tt. H�ny milli�an szeretik napjainkban is ez�rt az �nzetlens�g��rt �t a kereszt�nyek.
Ez teh�t a kereszt �zenete, ennek a k�t egym�sba rakott fagerend�nak. S �gy lett az utols� bit�f�b�l a szeretet felki�lt�jele. Tekints�nk ezent�l �gy a keresztre, ak�r itt a templomban, vagy h�zaink, szob�ink fal�n f�gg� keresztre, mint annak jel�re, hogy ennyire szeret minket az Isten. S ha ennyire szeret minket, akkor nem maradhat ez viszonz�s n�lk�l. �let�nkben, h�tk�znapjainkban v�laszoljunk Isten szeretet�re felebar�taink �s Isten �nzetlen, felt�tel n�lk�li szeretet�vel.

/forr�s: bacskaplebania.hu/