"Nem az a fontos, hogy mi mindent teszünk, hanem az, hogy mennyi tetteinkben a szeretet."
/Teréz anya/

Döbrentei Kornél: Fohász

Seregek ura, mindenható Isten!
Hozzád kiáltok:
Őrizd meg a népet, amelyből vétettem,
óvjad meg Hazánkat,
Szent István által Boldogasszony Anyánk
oltalmába ajánlott Magyarországot.
A Szent Korona erejével
sokszorozd meg akaratunkat,
a balsorsból menekíts ki,
és vezérelj jobb sorsra minket.
Ámen

Rákos Sándor:APOKRIF A FELTÁMADÁSRÓL

a halotti pólyát szétfeszíti
mint lárva burkát nyújtózkodik ásít
álomtól kábán vaksin pillogatva
Lázár kitámolyog a sziklasírból

az éles fény szemébe vág
hallja távol zúgni a sokaságot
s hogy asszonyok gyors lépteit követve
fodrozó szoknyák suhognak körötte

Márta a serény Márta szorgosan
szervezi szertartássá a csodát
Mária Lázárt átöleli sírva
lelke súgására szája imát tördel

a Mester oldalt ül egy kőrakáson
Lázárt titkos erő feléje vonja
szeme rányílik és dermedt tudással
egymás értetlen arcába merednek 
 

Anna és Joakim csendes, észrevétlen életet éltek. Életüket gyümölcséről, a Szűzanyáról lehet felismerni. Ma is szükség van csendben szolgáló, szerető emberekre, akik Isten szeretetét élik és tanúsítják. Szent Anna talán nem is sejtette, kit bízott gondjaira Isten, amikor Mária édesanyja lett. Becsülettel tette dolgát, hitre, imádságra nevelte lányát. Sokszor mi is csak később vesszük észre, milyen nagy dolgot tett velünk az Isten. Legyünk mindig hálásak Istennek. Jézus Krisztus test szerinti nagyszüleinek, Szent Joakimnak és Szent Annának emléknapját tarja az Egyház. Az ő gyermekük volt a Boldogságos Szűz Mária. A II. századig visszamenő hagyomány nevezi meg a Boldogságos Szűz Mária szüleit. Szent Annát már a VI. századtól tisztelték Keleten, kultusza Nyugaton a X. században terjedt el. Szent Joakim tisztelete az újkorban fejlődött ki.

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Ámen.

A Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg 1456. július 22-én világra szóló győzelmet aratott Nándorfehérvár, az „ország kapuja” alatt.

Bódás János: Szeressetek 

Szikla vagyok, zord és kemény, virágtalan rom. S a törpe hangya nép fölé gőggel magasodom. Jó egyedül. Mindegy nekem, hó fed, vihar ver-e? Nem kell szeretet tüze csak megrepesztene! Jéghegy vagyok, büszke fagyos, lábam teher veri, nem hagyom magam senkitől megközelíteni.

Úgy jó, ha körülöttem a tajték zúg, szél sivít, ne szeressetek, mert a tűz, tudom, megsemmisít. De jaj! Mégis ember vagyok, sokszor árva, beteg, s a gőg, a fagy mögül szívem sikolt: szeressetek! Szeressetek! Mit ér a lét, ha egyedül vagyok? Ha társaim csak jéghideg hold, csillagok s habok!

Mindig soknak tartjuk, amit mi teszünk másokért; ellenben amit mások
tesznek érettünk, azt semmibe sem vesszük. Úgy látszik, két szívünk van:
egy lágy, gyöngéd, engedékeny - önmagunk számára, és egy kemény, szigorú,
zord - embertársaink számára.
Szalézi Szent Ferenc

Rabindranath Tagore: Ajándék

Alig bírom cipelni a
terhet a szívemen,
azt a sok ajándékot,
amit még nem adtam
oda senkinek.

Túl meleg és forró a nyár. A kismalac is megunta már. ,,De jó lenne megfürödni, hűs habokban lubickolni!" Szóra szó, és tettre tett, a kert végébe sietett. Vén diófa árnyékában, hűs pocsolyát keresett. Ám, a kényes, szép ruhája, sáros lett, a dagonyába'. Ezek után, hogy megy haza? S mit mond otthon, majd a mama?

Míg magában töprenkedett,  sötét felhő kerekedett. A szép napot eltakarta, csapkodott a villám karja. Ijedtében a kismalac futni kezdett s szaladt, szaladt... Azt sem vette észre közben, hogy újra kisütött a nap. Az ól előtt csak csodálkozott: "Csoda történt? Mi lehet?" Kimosta a nyári zápor, a sáros malacgyereket.

Tizennégyen vannak

Július 12-e volt a tizennégy segítő szent közös ünnepe. Általában betegség, járvány, egyéb szükség esetén hívták őket segítségül. Kápolnákat, oltárokat, ispotályokat szenteltek a tiszteletükre. Kultuszuk kezdete és kialakulása bizonytalan. Valószínűleg német földön keletkezett, és a nagy európai pestisjárvány (1347-52) idején terjedt el. Hazai elterjedéséről az első adat a XV. századból való.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

A tizennégy segítőszent ugyancsak a földi halandók imáit segíti, erősíti. E csoportos ábrázolás a 15. század századtól terjedt el Európa szerte. Szt. Lénárt, Szt. Erasmus, Szt. Miklós, Szt. Egyed, Szt. Vid, Szt. Achatius, Szent György, Szent Pantaleon, Szt. Kristóf, Szt. Eustachius, Szt. Balázs és három női szent: Margit, Katalin és Borbála, valamennyien közvetítettek, közbenjártak a segítségükért fohászkodó híveknek

Albert Károly:Híd vagyok!

Nagy hivatással bíztál meg, Uram,
hogy legyek híd ég és föld között:
hitemnek íve kösse partjait,
felépítse, mi egykor romba dőlt.

Kezedbe veszel, gyúrsz, formálsz, faragsz,
próbákkal terheled a lelki hidat:
mert bírnom kell minden terhelést,
örvényt, áradatot, pusztító vihart.

Követeid járnak e hídon
fénybe öltözöttek, dicsők, nagyok...
Rám is hull tőlük néha egy sugár,
s ilyenkor köszönöm, hogy híd vagyok.

Falunap 2010

Kányádi Sándor: Nyári alma ül a fán

Nyári alma ül a fán,
fa alatt egy kisleány.
Néz a kislány föl a fára,
s le az alma a kislányra.
Nézi egymást mosolyogva:
lány az almát, lányt az alma.
Gondolkozik, mit tehetne,
áll a kislány lábujjhegyre,
nyúlánkozik, ágaskodik,
ugrik, toppan, kapaszkodik.
De az alma meg sem moccan,
csak mosolyog a magasban.
És a kislány pityeregve
csüccsen, huppan le a gyepre.
Lomb közt szellő szundít csendben,
de a sírásra fölserken,
sajnálkozva néz a lányra,
és az ágat meglóbálja.
S hull az alma, örömére,
pont a kislány kötőjébe.

Sík Sándor: Sarlósboldogasszony
[jegyzet]

Nyár és hajnal. Sarlósboldogasszony.
Most indul az aratók eleven koszorúja a táblán.

Arany húrját a domb mögött hangolja már
A nyár nagyasszony napja:
Már benne párállik a pirkadati szélben
A csurranó nyárdéli tűz,
De az orgonalombon még reszket a harmat,
S acél-ifjan csillannak a kaszák.

Már bontja barna falanxát
Az aratók komoly karéja.
Hajlongnak utánuk a marokszedő lányok,
Kendők vadvirág-bokrétája táncol.

Csend.
Egy fenkő csisszen a pengén.
Messziről egy kis csikó csengője csilingel.
Egy riadt pacsirta fúrja fölöttem
(Daloló nyílvessző) az égbe magát.
És testem-lelkem minden pórusán át
Érzem, hogy árad bennem ég felé
A föld felomló, mély dala.

Szűz Mária látogatása Erzsébetnél
(Sarlós Boldogasszony)

Mária útnak indul. Azért indul, hogy segítsen. Az Istennel való találkozás a másik ember felé kell fordítson bennünket. Nem tarthatom meg magamnak, amit kaptam. Nem csak nekem, mindenkinek akarja rajtam keresztül adni az Isten. Mária példája erősítsen a másik emberhez való fordulásomban.

Magyarországon a régi szokás szerint ma ünnepeljük a Boldogságos Szűz Mária látogatását. Az aratási munkálatok miatt nálunk Sarlós Boldogasszony a mai ünnep népies neve. Mária az angyali üdvözlet alkalmával Gábriel főangyaltól tudta meg, hogy idős rokona, Erzsébet, Keresztelő Szent János leendő anyja már hat hónapja gyermeket vár. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban segítségére lehessen. Ehhez a látogatáshoz kapcsolódik Mária csodaszép hálaéneke, a magnificát, amely azóta is a keresztény ember kedves imádsága. Az ünnepet a világegyház május 31-én üli meg.

Weöres Sándor: Kánikula

Szikrázó
Az égbolt,
Aranyfüst a lég,
Eltörpül
Láng-űrben
A tarka vidék.

Olvadtan
A tarló
Hullámzik, remeg,
Domb fölött
Utaznak
Izzó gyöngyszemek.

Ragyogó
Kékségen
Sötét pihe-szál:
Óriás
Magányban
Egy pacsirta száll-

JÚLIUS – SZENT JAKAB HAVA – NYÁRHÓ – ÁLDÁS HAVA

Pósa Lajos: Emlékezés nagyanyámra

Nem tud ugy szeretni a világon senki,
Mint a hogy ő tudott engemet szeretni.
Akármit kivántam: megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta vóna.

Mikor odahaza iskolába jártam:
Rangosabb egy gyerek nem igen volt nálam.
El nem türte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhában járjon.

Tovább…