"Köszönöm Istenem szép magyar hazámat,
Erdőt, mezőt, hegyet, napsugaras tájat.
Ahol megszülettem, ahol gyermek lettem,
Ahol csillagok ragyognak felettem.
Amen"
Egy cseppnyi őszinte szeretet nemesebb tengernyi tudománynál.
Assisi Szent Ferenc
Szent Péter és Pál apostol ünnepe. Hagyomány szerint, az aratást is ezen a napon kezdték.
Szent Péter és Pál apostol
Simon Péter testvérével Andrással az elsők között kapott meghívást Jézus tanítványai közé. Kősziklaként ő lett az apostolok feje. Antióchia, majd Róma püspöke lett. Pál a damaszkuszi úton találkozott Jézussal, és ettől kezdve minden erejével Jézus örömhírét hirdette. A népek apostolává vált. Mindketten a Néró féle üldözés során 64 körül szenvedtek vértanúhalált Rómában.
Forrás: katolikusradio.hu
Török Elemér: Köszönet mindenért neked
Anyanyelvem,
te édes mostoha,
pipacsok
piros sikolya,
őszi égen darvak sírása,
világ árvája,
mezei pacsirták
énekétől zengőbb,
kristálytiszta
örökvíz
halk csobogása,
hajlékony,
fehér nyírfácska,
esti harangszó
a bodrogközi
puszták felett,
szirom-zúzmarás
kökénybokrok
csöndje,
zsenge füvön
harmat gyöngye
unokáim arcáról
világgá küldött
mosoly,
nevezhetnélek
napnak is,
sorsom
jó csillagának,
égi bölcsőt
ringató
ős csillaganyának,
felnevelő
dajkám voltál,
emberré
te formáltál,
jegenyetartást adtál,
benned visszhangzik
gyermekkoromból
a Tice-parti
nádasok zizegése,
tücskök
éji cirregése,
zúghatnak körötted
vad szelek,
én már attól se
féltelek,
anyanyelvem,
te édes-keserű,
szépen zengő
arany hegedű,
anyánk ajkán
drága ének:
köszönet
mindenért néked!
Mentes Mihály: Szent László király Te kellesz nékünk
/részlet/
Testedben tiszta, lelkedben ékes,
Templomban szolga, trónon felséges,
A harcban fényes győzelmi zászló.
A jókat véded, amikor ítélsz -
Hozzád sír néped, halld meg, Szent László.
Kellene nékünk a tisztaság is,
A keménység is, a bátorság is,
Önzetlenség is, a z igazság is-
Lesújtani s forrást fakasztani
Kellene a szent, félelmes bárd is.
Kellene király: Istent ismerjen.
Kellene bátor Vezér, ki merjen
Sokat a bárddal, imával többet
S hittel, erővel szabadítsa föl
Örökségünket, a magyar földet.
Elfogy a könnyünk, elfogy a vér is.
Kellene béke: bor is, kenyér is.
Kellene jóság, kellene szentség,
Mit elrontottak ártó emberek,
Hogy a jók, szentek azt visszamentsék.
Kellene áldás. Kellene Isten.
Mert hogyha nem küld, ki megsegítsen,
Királyt ha nem küld, jaj, végünk, végünk -
Íme vállunkon trónra emelünk:
Szent László király, Te kellesz nékünk
SZENT JÁNOS ÉS SZENT PÁL
János és Pál római testvérpár volt: Julianus Apostata idejében együtt szenvedtek vértanúságot (362). A Coelius hegyén álló lakóházukat templommá alakították át. Közbenjárásukat egyes vidékeinken a nép égiháború idején tartja foganatosnak. Ausztria, Cseh- és Morvaországban, Szlovéniában hasonlóképpen időjárási patrónusként tisztelik őket.
A nap az aratás, egyúttal a nagy nyári zivatarok idejére esik. Elsősorban ezért fejlődött ki egyelőre ismeretlen liturgikus körülmények között viharokat fékező patronátusuk.
Szentivánéj
Valaha az embernek két ünnepe volt. Télen a leghosszabb éjszaka vége, nyáron a leghosszabb világosság nappala. A két napforduló. A legtöbb fény és a legkevesebb sötétség idejét, az év legrövidebb éjszakáját ősidők óta minden nép számon tartotta, virrasztással és tűzgyújtással ünnepelte.
Szentivánéj a napéjegyenlőség misztikumával, mágiákkal és apró csodákkal fűszerezett éjszaka. Ilyenkor bármi megtörténhet. Ehhez a kozmikus fordulathoz kötődik Keresztelő János ünnepnapja, aki ,,égő és világító fáklya volt" a hagyomány szerint. A magyar nyelvben Szentivánéj néven rögzült a nyáreleji ünnep, melynek oka, hogy az Iván név a Jánosból alakult át - Joann-Jovan-Ivan -, ami feltehetőleg a bizánci kereszténység hatásának tulajdonítható.
Weöres Sándor: Én is
Én is világot hódítani jöttem
s magamat meg nem
hódíthatom.
Csak ostromolhatom nehéz
kövekkel vagy ámíthatom
és becsaphatom.
Valaha én is úr akartam
lenni ó bár jó szolga
lehetnék!
De jaj, szolga csak egy van:
az Isten s uraktól nyüzsög a
végtelenség.
Kányádi Sándor: Sütött a nap
Sütött a nap,
a víz dalolt,
a víz fölé
virág hajolt.
A virágon
döngicséltek
halk hangú és
kedves méhek.
Nagymessze, fönn,
repülő szállott.
De lentről - az is
méhnek látszott
Kányádi Sándor: Zivatar
Hát ez a szél
mit akar?
Mindent kiföd,
kitakar.
Ajajaj,
hajajaj,
nyakunkon a
zivatar.
Őri István: Bíztató
A reményt feladni soha nem szabad
ha csonton már csak száraz bőr maradt,
akkor is van még valami más,
ami sokkal fontosabb: a folytatás,
hol minden remény valóra válik,
hol nem lesz fontos, mit mond a másik
és a többi földi cél.
A reményt feladni a földön sem szabad
imádkozz, dolgozz
s meglásd, élted mily szépen halad
fogadd el, mit Isten ad neked
hidd, hogy gyermeke vagy
s Ő atyaként szeret!
Weöres Sándor: A teljesség felé
Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét.
Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán.
Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid, s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.
Nyár van!
Tóth Juli
MARGARÉTÁS VERS
Fehér margaréták közt
egy kisleány lépeget.
Fényes, nyári napsütésben
virágokat szedeget.
Kis kezében alig fér el
már a rengeteg virág,
minden madár neki dalol:
- Csodálatos a világ!
Reményik Sándor: Mindennapi rózsáinkat...
Te így imádkozol:
A mi mindennapi rózsáinkat
Add meg minekünk ma.
Add, hogy a kenyér mellett rózsa is legyen,
S add Istenem, hogy békében megéljünk
Több rózsán és kevesebb kenyéren.
Te így imádkozol,
Megtoldva csendesen a Miatyánkot.
És Jézus, a Miatyánk Poétája
Szelíden néz e rózsaszín imára -
És helybenhagyja a Te betoldásod.
A pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban Úrnapja esik. Ezen a napon ,,Krisztus titokzatos testét" (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház.
Pósa Lajos: Magyar vagyok
Magyar vagyok, magyar. Magyarnak születtem.
Magyar nótát dalolt a dajka felettem.
Magyarul tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörű szép hazám!
Lerajzolta képed szívem közepébe,
Beírta nevedet a lelkem mélyébe,
Áldja meg az Isten a keze vonását!
Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!
Széles e világnak fénye, gazdagsága.
El nem csábít innen idegen országba:
Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!
Szép Magyarországot nem pótolja semmi!
Magyarnak születtem, magyar is maradok,
A hazáért élek, ha kell, meg is halok!
Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette,
Koporsóm fáját is magyar Föld növelje!
JÚNIUS - SZENT IVÁN HAVA - NYÁRELŐ HAVA - NAPISTEN HAVA
Tóth Juli: Hol van a nyár?
Megint esik.
Mintha fáradt
könnyhullása volna
az elveszett nyárnak.
Ki ne keresné
álom-könnyű léptét?
Hamar támad
szíve mélyén részvét…
És előássa út menti
fák alól,
azt a régi dalt,
mi legbelül dalol:
Rigófüttyös, illatos
erdőben,
Zöld lombok árnya,
suttogva úgy takar;
Halovány sugár-tűz
reszket a nap szemében:
Hol van a nyár?
Mire vár?
Mit akar?
2010.06.02.
Tóth Árpád: Június 21.
(részlet)
Csengő-bongó versikével
Hát köszöntsük a nyarat,
Amely eljött, amely itt van,
Utcáinkban, házainkban,
S most már végre itt marad
"Ne aggodalmaskodjatok tehát
a holnap felől; mert a holnap
majd aggodalmaskodik
a maga dolgai felől.
Elég minden napnak a maga baja."
Mt. 6,34
"Örökkön háborog a tenger
örökkön zúgnak a lombok
örökkön fájdalmas az ember
örökkön kicsik a dolgok."
(József Attila)
Adj Uram békességet,
hogy elfogadjam azt,
amin nem tudok változtatni.
Adj Uram bátorságot,
hogy megváltoztassam azt,
amin változtatni tudok.
Adj Uram bölcsességet,
hogy felismerjem
a kettő közt a különbséget.