Szent Péter és Pál apostol ünnepe. Hagyomány szerint, az aratást is ezen a napon kezdték.

Szent Péter és Pál apostol

Simon Péter testvérével Andrással az elsők között kapott meghívást Jézus tanítványai közé. Kősziklaként ő lett az apostolok feje. Antióchia, majd Róma püspöke lett. Pál a damaszkuszi úton találkozott Jézussal, és ettől kezdve minden erejével Jézus örömhírét hirdette. A népek apostolává vált. Mindketten a Néró féle üldözés során 64 körül szenvedtek vértanúhalált Rómában.

Forrás: katolikusradio.hu

Anyanyelvem, te édes mostoha, pipacsok piros sikolya, őszi égen darvak sírása, világ árvája, mezei pacsirták énekétől zengőbb, kristálytiszta örökvíz halk csobogása, hajlékony, fehér nyírfácska, esti harangszó a bodrogközi puszták felett, szirom-zúzmarás kökénybokrok csöndje, zsenge füvön harmat gyöngye unokáim arcáról világgá küldött mosoly, nevezhetnélek napnak is, sorsom

jó csillagának, égi bölcsőt ringató ős csillaganyának, felnevelő dajkám voltál, emberré te formáltál, jegenyetartást adtál, benned visszhangzik gyermekkoromból a Tice-parti nádasok zizegése, tücskök éji cirregése, zúghatnak körötted vad szelek, én már attól se féltelek, anyanyelvem, te édes-keserű, szépen zengő arany hegedű, anyánk ajkán drága ének: köszönet mindenért néked!

Mentes Mihály: Szent László király Te kellesz nékünk
/részlet/

Testedben tiszta, lelkedben ékes,
Templomban szolga, trónon felséges,
A harcban fényes győzelmi zászló.
A jókat véded, amikor ítélsz -
Hozzád sír néped, halld meg, Szent László.

Kellene nékünk a tisztaság is,
A keménység is, a bátorság is,
Önzetlenség is, a z igazság is-
Lesújtani s forrást fakasztani
Kellene a szent, félelmes bárd is.

Kellene király: Istent ismerjen.
Kellene bátor Vezér, ki merjen
Sokat a bárddal, imával többet
S hittel, erővel szabadítsa föl
Örökségünket, a magyar földet.

Elfogy a könnyünk, elfogy a vér is.
Kellene béke: bor is, kenyér is.
Kellene jóság, kellene szentség,
Mit elrontottak ártó emberek,
Hogy a jók, szentek azt visszamentsék.

Kellene áldás. Kellene Isten.
Mert hogyha nem küld, ki megsegítsen,
Királyt ha nem küld, jaj, végünk, végünk -
Íme vállunkon trónra emelünk:
Szent László király, Te kellesz nékünk

SZENT JÁNOS ÉS SZENT PÁL

János és Pál római testvérpár volt: Julianus Apostata idejében együtt szenvedtek vértanúságot (362). A Coelius hegyén álló lakóházukat templommá alakították át. Közbenjárásukat egyes vidékeinken a nép égiháború idején tartja foganatosnak. Ausztria, Cseh- és Morvaországban, Szlovéniában hasonlóképpen időjárási patrónusként tisztelik őket.
A nap az aratás, egyúttal a nagy nyári zivatarok idejére esik. Elsősorban ezért fejlődött ki egyelőre ismeretlen liturgikus körülmények között viharokat fékező patronátusuk.

Szentivánéj

Valaha az embernek két ünnepe volt. Télen a leghosszabb éjszaka vége, nyáron a leghosszabb világosság nappala. A két napforduló. A legtöbb fény és a legkevesebb sötétség idejét, az év legrövidebb éjszakáját ősidők óta minden nép számon tartotta, virrasztással és tűzgyújtással ünnepelte.

Szentivánéj a napéjegyenlőség misztikumával, mágiákkal és apró csodákkal fűszerezett éjszaka. Ilyenkor bármi megtörténhet. Ehhez a kozmikus fordulathoz kötődik Keresztelő János ünnepnapja, aki ,,égő és világító fáklya volt" a hagyomány szerint. A magyar nyelvben Szentivánéj néven rögzült a nyáreleji ünnep, melynek oka, hogy az Iván név a Jánosból alakult át - Joann-Jovan-Ivan -, ami feltehetőleg a bizánci kereszténység hatásának tulajdonítható.

Weöres Sándor: Én is

Én is világot hódítani jöttem
s magamat meg nem
hódíthatom.

Csak ostromolhatom nehéz
kövekkel vagy ámíthatom
és becsaphatom.

Valaha én is úr akartam
lenni ó bár jó szolga
lehetnék!

De jaj, szolga csak egy van:
az Isten s uraktól nyüzsög a
végtelenség.

Kányádi Sándor: Sütött a nap Sütött a nap, a víz dalolt, a víz fölé virág hajolt. A virágon döngicséltek halk hangú és kedves méhek. Nagymessze, fönn, repülő szállott. De lentről - az is méhnek látszott

Kányádi Sándor: Zivatar Hát ez a szél mit akar? Mindent kiföd, kitakar. Ajajaj, hajajaj, nyakunkon a zivatar.

Őri István: Bíztató

A reményt feladni soha nem szabad
ha csonton már csak száraz bőr maradt,
akkor is van még valami más,
ami sokkal fontosabb: a folytatás,
hol minden remény valóra válik,
hol nem lesz fontos, mit mond a másik
és a többi földi cél.
A reményt feladni a földön sem szabad
imádkozz, dolgozz
s meglásd, élted mily szépen halad
fogadd el, mit Isten ad neked
hidd, hogy gyermeke vagy
s Ő atyaként szeret!

Weöres Sándor: A teljesség felé

Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét.
Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán.
Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid, s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.

Nyár van!

Tóth Juli
MARGARÉTÁS VERS

Fehér margaréták közt
egy kisleány lépeget.
Fényes, nyári napsütésben
virágokat szedeget.

Kis kezében alig fér el
már a rengeteg virág,
minden madár neki dalol:
- Csodálatos a világ!

Reményik Sándor: Mindennapi rózsáinkat...

Te így imádkozol:
A mi mindennapi rózsáinkat
Add meg minekünk ma.
Add, hogy a kenyér mellett rózsa is legyen,
S add Istenem, hogy békében megéljünk
Több rózsán és kevesebb kenyéren.
Te így imádkozol,
Megtoldva csendesen a Miatyánkot.
És Jézus, a Miatyánk Poétája
Szelíden néz e rózsaszín imára -
És helybenhagyja a Te betoldásod.

Egy héttel ezelőtt:

 
szólj hozzá: Magyar Hősök Emlékünnepe

 Úrnapja

A pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban Úrnapja esik. Ezen a napon ,,Krisztus titokzatos testét" (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház.

Pósa Lajos: Magyar vagyok

Magyar vagyok, magyar. Magyarnak születtem.
Magyar nótát dalolt a dajka felettem.
Magyarul tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörű szép hazám!

Lerajzolta képed szívem közepébe,
Beírta nevedet a lelkem mélyébe,
Áldja meg az Isten a keze vonását!
Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!

Széles e világnak fénye, gazdagsága.
El nem csábít innen idegen országba:
Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!
Szép Magyarországot nem pótolja semmi!

Magyarnak születtem, magyar is maradok,
A hazáért élek, ha kell, meg is halok!
Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette,
Koporsóm fáját is magyar Föld növelje!

 JÚNIUS - SZENT IVÁN HAVA - NYÁRELŐ HAVA - NAPISTEN HAVA

 Tóth Juli: Hol van a nyár?

2010.06.02.
 

 Tóth Árpád: Június 21.
(részlet)

Csengő-bongó versikével
Hát köszöntsük a nyarat,
Amely eljött, amely itt van,
Utcáinkban, házainkban,
S most már végre itt marad