Advent van. Megh�v�st kaptunk, -- ki-ki maga tudja h�nyadszor m�r �let�ben --, hogy iratkozzunk be a k�t legszentebb Sz�v iskol�j�ba: „Gyertek hozz�m… tanuljatok t�lem… megtal�lj�tok lelketek nyugalm�t. ” - �rja Dobos Marianne.

 „Ki az �n any�m…”

-- teszi fel a k�rd�st a Mester, majd meg is v�laszolja: „…mindazok, akik Aty�m akarat�t teljes�tik”.

Anya! �desanya! Nincs enn�l szebb hivat�s! Akik m�r meg�lt�k, minden perc�t legdr�g�bb kincs�nkk�nt �rizz�k sz�v�nk rejtek�n. Azok pedig, akik m�g nem, �k legszebb �lmuk beteljesed�sek�nt v�rj�k, hogy ez a hivat�s r�juk (is) leljen, �s az �v�k� (is) legyen.

Melyik �desanya ne eml�kezne a gyermeke sz�let�s�nek kezdet�re, arra a var�zslatosan gy�ny�r�, �des kilenc h�napra. Lett l�gyen k�zben ak�r nagyon rosszul, vagy ak�r nagyon beteg is. Vagy, m�g ha mind a kilenc h�napon �t �gyhoz k�t�tten kellett is fek�dnie.

De nem vethet� �ssze ez az emberi l�pt�k�, m�goly csod�latosan sz�p „csoda”, -- melynek sor�n ember sz�letik a f�ldre --, az Istenanyas�g, az Isten Fia, a „val�s�gos Isten �s a val�s�gos ember” sz�letik a f�ldre csod�j�val. Annak az egyszeri, de mind�r�kre kihat� �ginek, par�nyi emberi �let�nknek megfelel�en, f�ldi m�sa szeretn�nk, hogy legyen, ez a mi oly sz�ps�ges kilenc h�napunk.

Az Istenanyas�gnak, a Szent Sz�z Istenanyas�gnak k�t legmagasztosabb �nnepe van. Az els�, az � kilenc szent h�napj�nak kezdete: m�rcius 25. Amikor az egyszer� n�z�reti l�ny ’fiat’-ja, (legyen!) lehet�v� tette, ahogyan �des anyanyelv�nk gy�ny�r� kifejez�se mondja: a „gy�m�lcsolt�st”, hogy

-- Isten Fia a Sz�zbe, �ltala pedig az eg�sz emberis�gbe oltasson.

Hatalmas, milyen hatalmas nagy �r�mh�r! Milyen titokban, �s milyen csendben! Milyen titkos val�s�gk�nt! A h�rt hoz� egyetlen angyal, G�bor f�angyal, mintegy el�h�rn�ke a december 25-i �jszak�nak. Amikor a Dics�s�g a magass�gban, -- a Gloria in excelsis…” �jszak�n seregnyi angyal, mennyei f�nyess�gben ador�l.

Ador�l. Az �jsz�l�tt, a csecsem� Isten Fia el�tt, az emberis�g Megv�lt�ja el�tt h�dolva. Leborulva. Egyben leborulva az emberis�g tan�t�j�nak �desanyja, aki maga is az emberis�g tan�t�ja, az Istenanya, az egyh�z �desanyja el�tt is, akinek majd a sz�v�t „h�t t�r k�nja j�rja �t”. Leborulva a Boldogs�gos Sz�zanya el�tt. � az els�, aki teljes�ti, �s a legt�k�letesebben teljes�ti, az Atya akarat�t. �s, � az, aki a Fi� h�v�s�t: „Gyertek hozz�m mindny�jan, akik elf�radtatok, s akik terhet hordoztok – �n megk�nny�tlek titeket. Vegy�tek magatokra ig�mat, �s tanuljatok t�lem, mert szel�d vagyok �s al�zatos sz�v�, s megtal�lj�tok lelketek nyugalm�t. Az �n ig�m �des, �s az �n terhem k�nny�.” – k�veti, att�l a perct�l fogva, amikor „m�h�be fogad� Szentl�lekt�l Szent Fi�t.”

Advent van. Megh�v�st kaptunk, -- ki-ki maga tudja h�nyadszor m�r �let�ben --, hogy iratkozzunk be a k�t legszentebb Sz�v iskol�j�ba: „Gyertek hozz�m… tanuljatok t�lem… megtal�lj�tok lelketek nyugalm�t. ”

�letre sz�l� program. Ami m�r itt a f�ld�n is a lehet� legnagyobbal: „lelketek nyugalm�val” jutalmazott.

Ki ne v�gyna erre k�z�l�nk?

Advent van. V�rakoz�s csendben a sz�v�nk m�h�ben!

Dobos Marianne