A farsang Magyarorszgon vzkereszttl (janur 6.) a hsvt vasrnapot megelz 40 napos bjt kezdetig tart, azaz hshagykeddig vagy hamvazszerdig. Utols hrom napja
"a farsang farka a fkevesztett rm s mulatozs ideje volt. Ez vidm, tavaszelz nnepsg, majd a nagybjttel r vget.
Haznkban - elssorban nmet hats eredmnyeknt - a kzpkorra tehet a sznes nnepls szoksa, amely az utbbi vekben mintha egyre ersebb lenne. A magyar farsang kifejezs a hshagykedd, farsang jszakja jelents nmet Fastnacht sz-bl szrmazik. A farsang zajos mulatsgait egy si hiedelem hvta letre. Rgen azt hittk, hogy a tl utols napjaiban - amikor rvidek a nappalok s hosszak az jszakk - a Nap elgyengl s a gonosz szellemek letre kelnek.
Jelmezben
Eleinte azrt ltztek az emberek ijeszt jelmezekbe, hogy elzzk a hallt, a gonosz erket s a hideget. A rgi hiedelmek ugyan ma mr csak rdekessgek, de az nnepek harsnysga s a jelmezvisels szoksa fennmaradt. Az nnep arra is j alkalom, hogy az egyes tjegysgeken utnanzzenek a helyi farsangi npszoksoknak. Sok helyen ilyenkor a prtban maradt lnyokkal tuskt hzatnak, a fiatalok kakast tnek.
A busjrs kivtelnek szmt, mert azt soha nem felejtettk el, s idn is sok ltogatt vrnak az egyedlll felvonulsra. Az emberek tbbsge azonban a mveldsi hzak s a szrakozhelyek ltal szervezett blokon nnepel manapsg. A mulatsgokon az elbujdosott tl helyett jobb hjn egymst ijesztgethetik a rsztvevk.