87 �ve �rt�k al� a trianoni b�keszerz�d�st. Az anarchikus, tehetetlen K�rolyi-f�le korszakon �s a komm�n �nc�l� t�meggyilkoss�gain �pphogy t�ljutott, a magyars�gnak meghagyott csonka ter�leteken a polg�ri l�t �s a civiliz�ci� alapnorm�ihoz val� visszat�r�sen munk�lkod� orsz�g megrend�lten fogadta 1920-ban a d�nt�st, mely ellen katonai er� h�j�n, megsz�llt ter�letein idegen katon�kkal nem sokat tehetett.

Magyarorsz�g, Eur�pa 6. legnagyobb �llama ter�let�t az antant hatalmak sz�vets�geseik moh� ter�leti k�vetel�seit kiel�g�t� hat�rm�dos�t�sok ut�n 325 411 n�gyzetkilom�terr�l (Horv�torsz�ggal egy�tt) 92 833 n�gyzetkilom�ternyire cs�kkentett�k.

A magyar deleg�ci� 1920. janu�r 7-�n �rkezett meg P�rizsba. A k�ld�tts�get Apponyi Albert gr�f vezette, gr�f Bethlen Istv�n �s gr�f Teleki P�l k�s�ret�ben. Janu�r 15-�n Apponyi lehet�s�get kapott arra, hogy ismertesse a magyar �ll�spontot. A gr�f t�bb nyelven is pr�b�lkozott a konferencia tagjait meggy�zni a Magyarorsz�gnak szabott felt�telek igazs�gtalan �s esztelen volt�r�l, eredm�nytelen�l.

Romsics Ign�c �gy �r az 1920. j�nius 4-�n bek�vetkezett dikt�tumr�l: A magyar k�ld�ttek d�lut�n negyed �tkor �rkeztek, a t�bbiek n�h�ny perccel kor�bban. A palota ragyog� nagyterm�ben gy�lekeztek, amelynek falait r�zs�kkal �tsz�tt feh�r k�rpit bor�totta, �s �rt�kes k�pek d�sz�tett�k. K�z�pen patk� alak� asztal �llt. Az asztalf�n Millerand �lt. Jobbra t�le a francia deleg�tusok, balra Nagy-Britannia k�pvisel�i foglaltak helyet. Ezut�n k�vetkeztek a t�bbi �llam k�ld�ttei. Amikor valamennyien elfoglalt�k hely�ket, Millerand emelkedett sz�l�sra. R�vid besz�det mondott, �s felsz�l�totta a magyar k�ld�tteket a szerz�d�s al��r�s�ra. Miut�n a magyarok ell�tt�k k�zjegy�kkel az okm�nyt, a t�bbi nemzet k�pvisel�i �rt�k al�. V�g�l r�vid z�rsz� k�vetkezett, amit ugyancsak Millerand mondott el. Mindez nem tartott tov�bb negyed�r�n�l.

A megcsonk�tott orsz�gb�l a legnagyobb r�sz Rom�ni�nak jutott: 103 ezer n�gyzetkilom�ter, a marad�k Magyarorsz�gn�l nagyobb ter�let illette meg a h�bor�ban margin�lis szerepet j�tsz�, a nagyhatalmak seg�ts�ge n�lk�l kor�bban ter�letszerz�st m�g csak meg sem k�s�rl� keleti szomsz�dot. Erd�ly mellett a Partium sz�nmagyar ter�letei �s k�t gazdag v�ros, Nagyv�rad �s Arad is rom�n k�zre ker�lt. Csehszlov�kia 63 ezer n�gyzetkilom�tert kapott, a mesters�ges d�lszl�v �llam 21 ezer, Ausztria 4 ezer n�gyzetkilom�terrel gyarapodott Magyarorsz�g k�r�ra.

Magyarorsz�g 20,9 milli� lakos� orsz�g volt a h�bor� kit�r�sekor, a b�kek�t�s ut�n 7,98 milli� embere maradt.

A t�bb mint 80 �ve feldolgozhatatlan ter�leti vesztes�g (az orsz�g ter�let�nek 72 sz�zal�k�t vett�k el) k�vetkezt�ben irdatlan csap�s �rte a mez�gazdas�got �s az ipart is: elveszett a b�za term�ter�let�nek 55 sz�zal�ka, odalett az �sszes s�b�nya, az ipari potenci�l 52 sz�zal�ka, a vasutak 58, a ki�p�tett utak 64 sz�zal�ka. A hat�rokn�l a szomsz�dok infrastruktur�lis k�vetel�seit is figyelembe vett�k, hisz p�ld�ul a hegyek �s az Alf�ld tal�lkoz�s�n�l h�z�d� v�s�rv�rosokat �s az azokat �sszek�t� vas�tvonalat mindenhol elcsatolt�k.

Az orsz�g akkor m�g k�pes volt m�lt�s�ggal fogadni mindazt, melyet a t�rt�nelem r�m�rt, ezt t�kr�zi a korabeli laptud�s�t�s:

„A budapesti templomokban megkondultak ma a harangok, a gy�rtelepek megsz�laltatt�k szir�n�ikat, �s a borong�s �szies leveg�ben tovah�mp�lyg� szomor� hanghull�mok a nemzeti �sszeoml�s f�jdalmas gy�sz�t jelentett�k. Ma teh�t elszak�tott�k t�l�nk a ragyog� magyar v�rosokat: a kincses Kolozsv�rt, a R�k�cziak Kass�j�t, a koron�z� Pozsonyt, az iparkod� Temesv�rt, a v�rtan�k v�ros�t, Aradot �s a t�bbit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a dr�ga, sz�p magyar centrumokat. A v�ros �s az orsz�g n�m�n, m�lt�s�gteljesen, de komor daccal t�ntetett az er�szakos b�ke ellen. Eg�sz Budapest a gy�sz�nnep hat�sa alatt �llott. A mulat�helyek z�rva voltak, a vonatok, a kocsik meg�lltak, s a munk�sok letett�k a szersz�mokat n�h�ny percre ezen a fekete p�nteken.”

Az ut�d�llamok ter�let�re 3,2 milli� magyar ker�lt. Eur�pa nyugati fel�nek d�nt�shoz�i cinikusan szemet hunytak a p�ld�tlan helyzet f�l�tt, hogy ennyi ember m�r�l holnapra idegen k�zigazgat�s, idegen t�rv�nyek hat�lya al� ker�l, elvesz�tve az elemi lehet�s�geket is nemzeti identit�s�nak megtart�s�ra.

Trianon ut�n bizony�that�an kett�v�lt a nemzet, m�gpedig �gy, ahogyan az megterveztetett: marad�k magyarokra �s elcsatoltakra. �gy, mint a h�viharban, a mened�kh�zban melegedõkre �s a kint szorultakra – �gy foglalta �ssze a kialakult helyzet m�ig hat� tanuls�gait Duray Mikl�s, aki a napokban �rt honlapj�n a szomor� �vfordul�r�l. A bentiek – helysz�ke miatt vagy hitevesztetts�g�kben – marj�k egym�st, a kinnt rekedteket pedig a vihar tizedeli, meg az itt-ott r�juk csap� farkashord�k. Be, a t�bbiek k�z� nem mehetnek, de az is lehet, hogy egyre kev�sb� k�v�nkoznak k�z�j�k. Sem �j h�zat, sem haz�t nem tudnak maguknak �p�teni.