Szilveszteri babon�k R�gi magyar hagyom�nyok szerint a szilveszter �s az �j�v els� napj�nak szok�sai �sszefon�dtak. K�z�s c�lja eredend�en az, hogy a k�vetkez� �vre eg�szs�get, b�s�get, szerencs�t �s boldogs�got var�zsoljanak. K�l�n�sen fontos szerepet kap a zajkelt�s, amelynek c�lja az �rt�, ront� er�k t�vol tart�sa a h�zt�l. Fontos szerep jut az eg�szs�gnek �s a szerencs�nek.

Magyar babon�k • Egy k�z�pkori babona szerint ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az �j esztend�ben sem fogunk hi�nyt szenvedni. • Ne feledj�k, hogy tilos baromfih�st enn�nk, mert a baromfi h�trakaparja a szerencs�nket. • Sok h�zn�l mandulaszemet vagy m�s apr�s�got f�ztek a lencsef�zel�kbe, �s az a le�nyz�, aki ezt megtal�lta, a babona szerint f�rjhez ment a k�vetkez� esztend�ben. • A gazdags�got t�bbf�le r�tessel lehet hossz�ra ny�jtani. R�gi szok�s az eg�sz keny�r megszeg�se is, hogy mindig legyen a csal�dnak kenyere. • �j�v napj�n semmit ne vigy�nk ki a h�zb�l, mert a hagyom�ny szerint "elsz�ll a teh�n haszna".   • A hallal is jobb �vatosnak lenni, mivel foly� menti vid�keken - ezek szerint Budapesten is - szerencs�t hoz (ah�ny pikkely, annyi p�nz), m�shol viszont balj�s �llat, hiszen vele el�szik a h�ziak szerencs�je. • A Dun�nt�l egyes r�szein �gynevezett tollaspog�cs�t s�t�ttek: a pog�cs�k k�z�l el�re kijel�lt�k, melyik csal�dtaghoz tartoznak, �s egy-egy tollat sz�rtak bel�j�k, majd a tollak s�t�s alatti sors�b�l k�vetkeztettek az emberek sors�ra. Akinek a tolla meg�gett, az m�r nem �rte meg a k�vetkez� tollaspog�csa-s�t�st. Ismert szok�s volt vid�ken a ny�jford�t�s is, a c�l az volt, hogy az �llatok fel�bredjenek �s a m�sik oldalukra fek�djenek, �gy gondolt�k szaporas�gukat biztos�tani. • Erd�lyi hagyom�ny a nagyobb �nnepeken -�gy h�sv�tkor �s p�nk�sdkor is- a t�zesker�k-enged�s. Szalm�val betekert kereket meggy�jtottak �s legur�tott�k a domboldalr�l. �gy tartott�k, a ker�k �sszek�ti az �esztend�t az �jjal. • A bukovinai sz�kelyek szilveszterkor hagym�b�l j�soltak a k�vetkez� �vi id�j�r�sra. A gazda f�lbev�gott egy fej v�r�shagym�t, 12 r�teget leh�ntott r�la, ezek jelk�pezt�k egyenk�nt a h�napokat. Mindegyikbe sz�rt egy kev�s s�t, �s amelyikben reggelre elolvadt, az a h�nap csapad�kosnak �g�rkezett, ha azonban a s� megmaradt a hagymalev�lben, akkor sz�razs�gra lehetett sz�m�tani. • Az ��v �s �j�v k�z�tti �jszak�n arra is f�ny der�lhet, hogy ki lesz �let�nk p�rja. A n�pszok�s szerint nem kellett hozz� m�s, mint n�h�ny h�zilag gy�rt gomb�c, amibe gondosan belerejtett�k a pap�rra �rt legk�l�nf�l�bb f�rfineveket. Amelyik gomb�c f�z�skor els�nek felj�tt a v�z felsz�n�re, az tartalmazza a j�vend�beli nev�t. • �j�v els� napj�n igyekeztek tart�zkodni a veszeked�st�l, h�zi visz�lykod�st�l. Ugyan�gy ker�lend� volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez ak�r a csal�d egy tagj�nak hal�l�t is hozhatja! • Szok�s volt kora reggel friss v�zben mosakodni, hogy eg�szs�gesek maradjanak. Aki reggel a k�tr�l els�nek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", �s eg�sz �vben szerencs�s volt. • Ezen a napon nem szabad orvost h�vni, orvoshoz menni, mert akkor betegs�ggel t�ltj�k majd a k�vetkez� �vet.