Heltai Jenő: Apám

Egyszerű ember volt apám
És nem hagyott semmit se rám,
Se pénzt, se nevet, se tanácsot,
Legyen emléke mindig áldott.
Tűrte, hogy járjak szabadon,
Sokszor de balga utamon,
Örült, ha vakmerőn repültem
És nem szidott, ha tétlen ültem.
Ha ijesztett a meredek,
Kezem megfogta. Szeretett.
A szíve egy volt a szívemmel,
Mért nem lehettem olyan ember,
Mint az apám?

Halk, szűkszavú volt és szerény,
A bánat fátyla volt szemén.
Sok élőt, sok halottat gyászolt,
Az élet néki pusztaság volt,
Száz keserűség pohara,
Kegyetlen izzó Szahara,
Örök homok, kevés oázis.
Sokat bántották. Én is, más is.
De sohasem panaszkodott,
Férfi volt, bátor, bölcs, nyugodt.
A sok bajt elviselte mégis,
Mért nem tanultam tűrni én is,
Mint az apám?

Mikor az ideje letelt,
Lázadozón nem feleselt,
Meghalt, mikor meghalni kellett,
Senkisem állt az ágya mellett.
Én istenem, ha menni kell,
Add, én is így mehessek el,
Éjjel, sötétben, észrevétlen,
Büszkén, magamban, ahogy éltem.
Mikor az élet menekül,
Haljak meg én is egyedül,
Egy vén diványra ráborulva
És senkire se rászorulva,
Mint az apám.

 

Szilágyi Domokos: Tavasz

Zöldülni tanul a fű,
nő-növekszik egyre, nézd!
S mit csinál a napsugár?
Tanulja a napsütést.

Bólogat a hóvirág,
szél tanítja rá - no nézd!
Hát a szagos ibolya?
Tanulja a kékülést.

Hazaszáll a fecskepár,
s szúnyogoknak hada, nézd!
még csak zörrenni se mer,
tanulja a remegést.

Zörögni is elfelejt
erdő alján a haraszt,
némán figyel: a világ
most tanulja a tavaszt.

 

Ma Föld Órája

Március 26-án este 20.30-kor ismét lesz WWF Föld Órája. A világ legnagyobb önkéntes környezetvédelmi akciójának keretében 60 percre az egész bolygón elsötétülnek a metropolisok fényei, az ikonikus épületek, és sok millió háztartás. 

Gyümölcsoltó Boldogasszony

(Urunk születésének hírüladása)


Eredetileg a keleti Egyház ünnepe. A római Egyház a VII. századtól ünnepli annak emlékét, hogy Isten elküldte Gábriel arkangyalt azért, hogy hírül vigye Szűz Máriának az Istenanyaság nagy titkát: a Megváltó születését. A mai napon tehát az Anyaszentegyház megemlékezik arról, hogy Isten ígérete beteljesedett; valóra vált a prófétai szó: a Szentlélek teremtő erejével belenyúlt a történelembe; a Boldogságos Szűz Istenanyává lett; a második isteni Személy megtestesült. A Szent Szűz "igen" szavára elindult az istengyermeki élet.

Forrás: Hankovszky Miklós
 

Pozsonyi Istvánné: Hálaima

 Szereteted koldusa vagyok...
Minden, mim van,
csak Tőled kapott ajándék
gyermekednek, ki tékozló módon
gazdálkodott rápazarolt kincseiddel...
Míg észbe nem kapott!

Most Feléd fordulva, Eléd
leborulva sóhajtom:
Jézusom, most már itt vagyok!
Bocsásd meg tétovaságom,
bűnökben való leragadásom!

Kitárt szívembe áraszd
melengető szereteted...   
-Szentlelked ereje által-,
hogy megújulva,
friss erővel eltelve lehessek
- ajándékaid továbbosztó-,
hűséges gyermeked!

Nélküled most már nem élhetek!
Felébresztett  felém áradó
szereteted...
Koldusa lettem s elkötelezett
-szent neved dicsőítő-,
hűséges gyermeked.

Hála és dicsőség, dicsőség Néked,
szerető Istenem!
Ámen
 

Imádság:

Uram, könyörülj azokon, akik fájdalmukat nem tudják legyőzni, akik

szenvedésükben nem tudnak fölegyenesedni, akik a csapásoktól sújtva –

mint vakok – kénytelenek tovább botorkálni!

Uram, segítsd őket, hogy ki tudjanak egyenesedni, állj mellettük, mint

legközelebbi barát, aki tud velük hallgatni, vigasztalni és keresztet  

Pósa Lajos: Dal a hazáról

Azt dalolja a kis madár
A virágos ágon:

Legszebb ország Magyarország
Ezen a világon.

Azt zúgja a Tisza, Duna
Hömpölygő hulláma:
Magyarország a világnak
Ékes koronája.

Azt ragyogja a csillag is
A csillagos égen:
Magyarország Tündérország
A földkerekségen.

Azt dobogja a szivemnek
Forró dobogása:
Áldott legyen a magyarok
Gyönyörű hazája!
  

Pósa Lajos: TAVASZKOR

Uram, ki egy lehelettel
Elveszed a tél fagyát
És a földet életadó
Fény, melegség járja át:
Adj vidám, szép kikeletet,
Örök Jóság, hő Szeretet!

Virágozzék a fa dúsan,
Koszorúzza zöld levél.
Zsendüljön az elvetett mag,
Ringatgassa enyhe szél,
Óvd meg, Uram, csapásoktól!
Hadd beszéljen jóságodról.

Kék ibolya illatával
Imádságom elvegyül,
Kis pacsirta énekében
Lelkem hozzád felrepül.
Óh hallgasd meg könyörgésem!
Te vagy hitem, reménységem!

Tóth Juli: Március

Könnyű, hűvös szellő
simogatja arcodat,
S bátortan márciusi fénnyel
csókolgatja meg a Nap;

Szíved dobbanására,
egy kismadár felel.
Tavasz úszik a levegőben
áradó derűt énekel.

Engedd be lelked ajtaján
a reménykedő holnapot!
Fakadó rügyek mámoros illatából,
lélegezz boldog pillanatot!

2009-03-01

Szabó Lőrinc: Tavasz

,,Mi az?" - kérdezte Vén Rigó.
,,Tavasz!" - felelt a Nap.
,,Megjött?" - kérdezte Vén Rigó.
,,Meg ám!" - felelt a Nap.

,,Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó.
,,Szeretlek!" - szólt a Nap.
,,Akkor hát szép lesz a világ?"
,,Még szebb és boldogabb!"

 

 Márai Sándor: Négy évszak/ Március
(részlet)

Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! Az influenzán át gázoltunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégből érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdővel megállok a napvilágon, kifújom magam és énekelni kezdek.

Ezt énekelem: üdvözöllek, Március. Időbe telik, amíg ember megtanulja, hogy lehet örülni egy naptári adatnak is. Március külön évszak semmi köze télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül.

 Márai Sándor: Négy évszak/ Március
(részlet)

Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! Az influenzán át gázoltunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégből érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdővel megállok a napvilágon, kifújom magam és énekelni kezdek.

Ezt énekelem: üdvözöllek, Március. Időbe telik, amíg ember megtanulja, hogy lehet örülni egy naptári adatnak is. Március külön évszak semmi köze télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül.

 Márai Sándor: Négy évszak/ Március
(részlet)

Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március!

Ezt énekelem: üdvözöllek, Március. Időbe telik, amíg ember megtanulja, hogy lehet örülni egy naptári adatnak is. Március külön évszak semmi köze télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül.

Tóth Árpád: Kora márciusi napsugár

A végtelenből jött, de a platánok
Hallgattak, a sok zord, kevély sudár,
- Csak villámtól reszketnek a titánok,
Mit nékik egy kis halavány sugár! -

S ő félve zuhant alá, a mogorva
Törzsek között oly sötét volt a kert!
De lenn egy csöndes, paraszti bokorra,
Egy alázatos, vak pajtásra lelt.

Akkor a sugár szelíd aranyszája
Súgott valamit, s meghalt a sugár,
Ám megszületett március csodája:

Ezer rügy-szemét rányitotta már
A vak bokor az elámuló estre,
S minden szeme a Végtelent kereste.

  MÁRCIUS – BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA